Miért nem jeleznek vissza a cégek a beadott pályázatokra?

A visszajelzés hiányának rövidtávú hatása a jelentkező csalódottsága, hosszútávon pedig komolyan rombolhatja a vállalkozás hírnevét. Magyarországon még sok cég nem veszi ezt elég komolyan, viszont a legtöbbször ez nem a lustaságból fakad. Összeszedtük, milyen okai lehetnek a kommunikációs csöndnek.

Mit mond a statisztika

Itthon az emberek 15%-ának lesz rossz élmény az álláskeresés a visszajelzések hiánya miatt. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a munkaadók ilyen arányban nem válaszolnak a jelölteknek, hiszen ezek a visszajelzések konkrét kérdés nélkül, spontán gondolatként érkeztek vissza a munkaközvetítőkhöz ebben az arányban. Így feltételezhető, hogy a probléma ennél jóval súlyosabb.

A profession.hu 2019-es felmérése szerint a pályázók 16,5% -a kapott visszajelzést a beadott jelentkezésére. A legrosszabb, hogy ez az eredmény már egy ATS (jelöltkezelő) rendszer használatba vétele után jött ki, ami egyébként megkönnyíti a cégek és a jelentkezők közti kommunikációt. Előtte, 2018-ban ez a szám 4,3%- volt.

Az álláskeresők legtöbbször nem csak egy lehetőségre küldik be a pályázatukat, így a lassú visszajelzésnél a cégek akár el is veszthetik a legjobb jelöltjeiket, mivel addigra ők már mással kötnek szerződést.

A visszajelzés viszont nem csak a jelentkező megtartása és lelki világának ápolása miatt fontos. A LinkedIn kutatása alapján az emberek 82%-al nagyobb eséllyel ajánlanak egy céget más jelentkezőknek, ha pozitív élményük volt a kiválasztás folyamán, függetlenül annak végkimenetelétől.

Kapacitás hiány

Sajnos a HR munkatársak sok esetben rendkívül túlterheltek, mivel egy-egy pályázatra gyakran több száz jelentkezés is érkezik. Ezeket végignézni önmagában is nagy kihívás (ezért fontos az átlátható önéletrajz, hiszen legtöbbször 3-5 másodperc alatt döntenek a sorsunkról) a visszajelzésre pedig már sok cégnek nem marad kapacitása.

Jelöltkezelő rendszer hiánya

Gyakran rendszertelenül, ömlesztve érkeznek az önéletrajzok az állásajánlatokra. Ezek közül még a beadási határidő előtt elkezdik kiemelni a legígéretesebbeket, de egy idő után követhetetlen lesz, hogy melyik jelentkező épp milyen státuszban van, a hatalmas mennyiség miatt. Így előfordulhat, hogy egy-két ember visszajelzés nélkül esik ki.

Kommunikációs problémák

A HR-esek gyakran számolnak be a kommunikáció akadozásáról a jelöltekkel. Sokan – bár elvileg pályáznak és visszajelzére várnak – nehezen érhetőek el, esetleg egyáltalán nem. Ha állást keresünk, mindig hívjuk vissza az ismeretlen számokat is, mert gyorsan elhaladhat a fejünk felett a kiválasztási folyamat.

Emellett a felvételi eljárásoknak része lehet egy rövid, telefonos interjú a személyes találkozás előtt. Ha ilyenkor nem vagyunk elérhetőek, nem csak az állást veszítjük el, de egyben a visszajelzést is.

Lustaság

Le kell szögeznünk, hogy ez a ritkábbik eset, de ettől még valóban létező jelenség. Egyes cégek nem veszik elég komolyan a jelentkezőket és a kiesettek értesítésére nem akarnak időt és energiát fordítani, hiszen a pályázóknak előbb-utóbb úgyis összeáll a kép. A hírnevük romlását pedig nem kötik össze ezzel a nemtörődömséggel.

Még nem zárult le a kiválasztási folyamat

Azt, hogy mikor értesítik ki a jelentkezőket (már ha megteszik) minden vállalat maga dönti el. Előfordulhat, hogy csak a kiválasztási folyamat lezárultával jeleznek vissza a sikertelenül pályázóknak, mikor már munkába állt a kiválasztott ember. Ez könnyen elhúzódhat akár 2-3 hónapig is, viszont így csak a folyamat legvégén veszíti el véglegesen a cég az összes alternatíváját.

Az is gyakori jelenség, hogy összevárják a jelölteket és csak utána döntik el, ki juthat tovább. Sokszor vannak olyan pályázók, akik nem esnek ki egyértelműen, hanem a többi jelentkező képességeitől függ a sorsuk. Ezt okozhatja egy programismeret hiánya, távoli lakcím vagy egyéb nem kizáró jellegű ’hiányosság’.

Már előre le van zsírozva?

Természetesen nem jelenthetjük ki, hogy ilyen soha nem történik, de azért meglehetősen ritka. Pályázatok, versenyek esetében a nyilvánosság elé szokott kerülni ez a jelenség, de a munkaerőpiacon, ha meghirdetnek egy állást, az feltehetőleg azért történik, mert új munkatársat keresnek. A hirdetések egyébként is drágák, nem éri meg fölöslegesen költeni rájuk.

Szóval, ha még a visszautasítás is elmarad, sokkal nagyobb eséllyel lesz erőforráshiány vagy bármi más az oka, mint egy látszathirdetés, amire már rég megvan az ember.

Az viszont előfordulhat, hogy az állást a napokban töltötték be, a hirdetést pedig még nem volt idejük leszedni.

Bent maradt hirdetések

A munkáltatók rengeteg oldalon hirdetik az álláslehetőségüket, hogy minél nagyobb legyen a merítés, sok emberhez eljussanak. Ennek van egy olyan veszélye, hogy miután betöltötték az állást, egy-két helyről esetleg elfelejtik levenni a felhívást.

Mindig nézzük meg az álláslehetőség meghirdetésének és a pályázási határidőnek a dátumát, így könnyebben ki tudjuk szűrni a nem aktuális ajánlatokat. Ha nem látunk dátumot, de egy-másfél hónap után sem kapunk visszajelzést, előfordulhat, hogy az álláshirdetés már rég nem aktuális és senki sem nézi meg a beküldött anyagokat.

Valami nem stimmel

Ha nem felelünk meg a hirdetésben megszabott feltételeknek, vagy nagyon rossz az önéletrajzunk, nagyobb eséllyel nem fogunk visszajelzést kapni. A HR-esek gyakran más feladatok mellett végzik a kiválasztást és szűk határidőkre kell eredményt felmutatniuk, így sokszor csak a releváns anyagokra marad idejük.

Az is előfordulhat, hogy nem tudják mire jelentkezünk, így elveszik az információ. Az emailben ezt mindig jelezzük, hiszen egy cég több állást is hirdethet egyszerre.

Mindenkinek érdeke, hogy a jelentkező pozitív megerősítést kapjon

Egy jól felépített toborzó stratégiának fontos része kell legyen, hogy mindenki pozitív élménnyel távozzon. Akár elutasítunk, akár továbbjuttatunk, a jelentkezőnek éreznie kell a figyelmet és a tiszteletet. A mai világban a jelölt haragja - a közösségi média miatt - már nem csak a szűk ismeretségi körét érheti el.

Visszautasítani pedig nagyon sokféleképpen lehet. A „Köszönjük, de mást választottunk”-tól kezdve egy kiértékelő íráson át egészen a teljes kommunikációs csöndig. Egy önéletrajz visszautasítása esetén az udvarias körüzenet is tökéletesen megfelel, főleg, hogy mára már léteznek erre automatikus programok is.

Az utolsó pár körnél a sablonszöveg helyett egy kisebb visszajelzést is lehet csatolni, szigorúan pozitív hangvételben. Például elmondhatjuk, hogy bár ez most nem jött össze, nagyon javasoljuk neki ezt a pályát ezért és ezért. Vagy kiemelhetjük, hogy sok száz jelentkezőből eljutni a legjobb 50, 20, 3-ig nagyon jó teljesítmény és büszke lehet magára.

Ezzel a jelölt egy életre megjegyzi a céget az empátiája és kedvessége miatt. Emellett ez a munkavállalónak is segít megismerni a saját erősségeit és gyengeségeit, melyeken később majd változtatni tud. Nem utolsó sorban pedig mindenhol jó hírét fogja kelteni a vállalatnak.

Forrás: pénzcentrum.hu, zyntern.com, profession.hu, jobline.hu, Képek forrása: unsplash.com