Stabil hídként a munkavállalók és a munkáltatók között. Tudjon meg többet rólunk!

2022 . Szeptember 26. 4 perces olvasmány Fizetés, Túlóra, Juttatások

Túlórapénz: lenni vagy nem lenni? Ez itt a (pénz)kérdés!

Manapság már senkinek sem idegen a túlóra kifejezés, hiszen egyre több munkavállaló kényszerül arra, hogy plusz órákat, de akár műszakokat dolgozzon le.

Hírek

Fontos tisztában lenni azzal, hogy milyen keretek között lehet mozogni, ha rendkívüli munkavégzést rendel el a munkáltató. Amennyiben nem tudod, vagy csak ráfrissítenél a tudásodra, akkor mindenképpen tarts velünk!

  1. Milyen esetben rendelhető el rendkívüli munkavégzés?
    A munkáltató rendkívüli munkavégzést kizárólag különösen indokolt esetben rendelhet el. Továbbá nagy figyelmet kell fektetni arra, hogy az elrendelés ne veszélyeztesse a munkavállaló testi épségét, egészségét, illetőleg ne jelentsen személyi, családi és egyéb körülményekre aránytalan terhet.
    Fontos, hogy a munka betervezése jogellenes, így a munkáltató nem alkalmazhat olyan módszert, amellyel a munkavállalók rendszeres túlmunkára való kötelezése révén elégíti ki a növekvő munkaszükségletet. Ebben az esetben nem a meglévő munkavállalók munkaidejét kell megnövelni, hanem kötelezően újabb alkalmazottakat kell munkába állítani!
     
  2. Mit tekintünk rendkívüli munkavégzésnek?
    A Munka Törvénykönyve a túlóra fogalmának meghatározásával adós marad, ezért könnyedebben behatárolható, ha a különböző esetcsoportokat vesszük alapul. Ennek értelmében rendkívüli munkavégzésnek számít a munkaidő beosztásától eltérő, a munkaidőkereten felüli, az ügyelet alatti munkavégzés, valamint a készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre való érkezéstől, a munkavégzés befejezéséig terjedő időintervallum.
    Ami nem minősíthető annak: ha a munkavállaló az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval kötött megállapodás alapján ledolgozza.


 

  1. Milyen keretek között működhet a rendkívüli munkavégzés?
    A munkavállaló számára naptári évenként legfeljebb kétszáz óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el! Lehetőség van azonban arra, hogy a felek határozott időre - legfeljebb egy évre - írásban megállapodjanak, a munkáltató által meghatározható éves kétszáz órán felül maximum száz óra időtartamú túlóra elrendelésének lehetőségéről.
     
  2. Ki nem vehető igénybe túlóra esetén?  
    Minden olyan munkavállaló, aki:
  • fiatalkorú,
  • várandós,
  • egyedül neveli gyermekét,
  • olyan munkát kell végezzen, amely egészségkárosító kockázattal jár.
  1. Mi illeti meg a munkavállalót?
    Rendkívüli munkavégzés esetén a munkavállalót a rendes munkabéren felül számos ellenérték illeti meg! Amennyiben az egy napra kiírt munkaidőn felül kell túlórázni, akkor a pótlék mértéke ötven százalékot jelent, míg szabadnapon végzett munka esetén száz százalékot. A munkáltatónak joga van ahhoz, hogy ellenértékként szabadidőt kínáljon fel, amely nem lehet kevesebb, mint az elvégzett munka időtartama.
     
  2. Milyen következménye van annak, ha a munkáltató nem fizeti meg a túlmunka ellenértékét?
    Jogszabály által előírt kötelezettség, hogy a munkáltatónak nyilván kell tartania a munkavállalók rendes és rendkívüli munkaidejét. Amennyiben a munkáltató ennek nem tesz eleget, esetleg nem fizeti ki a túlóráért járó ellenértéket, akkor komoly bírságra kell számítson.
    Abban az esetben, ha kifizetés nem történik meg, akkor a munkavállaló igényeinek érvényesítésére csak és kizárólag az elévülési idő belül van lehetőség. Ha az letelt, de fennáll a másik fél kötelezettsége a teljesítésre, az jogi úton nem kikényszeríthető. A munkajogban az általánosan vehető elavulási határidő három évet jelent! Például, ha a munkáltató nem fizette ki a dolgozóját 2022. augusztusában, és az elrendelt túlórák után járó bért nem egyenlítette a fizetési határidőig, akkor a munkavállaló egészen 2025. szeptemberéig követelheti annak kifizetését. Amennyiben a munkaviszony megszűnik, akkor csak az elmúlt három évben esedékessé vált követeléseit tudja érvényesíteni.


A munkavállalói igényekkel kapcsolatos elévülési időt sem a munkáltató, sem a munkavállaló nem rövidítheti le! A munkavállaló pedig nem mondhat le a munkabéréről egy egyoldalú jognyilatkozatban. Arra azonban van lehetőség, hogy a munkaviszony megszüntetésére irányuló megegyezésben a felek az elszámolás során kölcsönösen lemondjanak bizonyos igényeikről.

Forrás: profession.hu; jogaszvilag.hu Képforrás: pexels.com
Írta: Kis Zoltán

 


További híreinkTovábbi híreink

A hustle culture horrorba torkolló tündérmeséje
A hustle culture horrorba torkolló tündérmeséje
Július 30 . Tag ikonkép4 perces olvasmány

A 21.században egyre többen válunk a siker megszállottjaivá. A lehetőségek századában járunk, kicsi ...

elolvasom
Kiégtél vagy csak megégtél? A „burn-out” szindróma
Kiégtél vagy csak megégtél? A „burn-out” szindróma
Június 3 . Tag ikonkép7 perces olvasmány

Még a legerősebb húr is, ha elég sokáig feszítjük, előbb utóbb elszakad. Így járhatunk saját határai...

elolvasom
Miért nem jeleznek vissza a cégek a beadott pályázatokra?
Miért nem jeleznek vissza a cégek a beadott pályázatokra?
Május 17 . Tag ikonkép7 perces olvasmány

Az álláskeresésnek a várakozás az egyik legnehezebb része, főleg, ha a jelöltek hiába reménykednek.

elolvasom
Munkát vagy munkaerőt keres? Mindkettőben segíthetünk!

Ha szolgáltatásainkkal kapcsolatban kérdése lenne, kattintson a Cégeknek, míg ha munkalehetőségeink érdekelnék, akkor a Tovább gombra!