Fontos tisztában lenni azzal, hogy milyen keretek között lehet mozogni, ha rendkívüli munkavégzést rendel el a munkáltató. Amennyiben nem tudod, vagy csak ráfrissítenél a tudásodra, akkor mindenképpen tarts velünk!
- Milyen esetben rendelhető el rendkívüli munkavégzés?
A munkáltató rendkívüli munkavégzést kizárólag különösen indokolt esetben rendelhet el. Továbbá nagy figyelmet kell fektetni arra, hogy az elrendelés ne veszélyeztesse a munkavállaló testi épségét, egészségét, illetőleg ne jelentsen személyi, családi és egyéb körülményekre aránytalan terhet.
Fontos, hogy a munka betervezése jogellenes, így a munkáltató nem alkalmazhat olyan módszert, amellyel a munkavállalók rendszeres túlmunkára való kötelezése révén elégíti ki a növekvő munkaszükségletet. Ebben az esetben nem a meglévő munkavállalók munkaidejét kell megnövelni, hanem kötelezően újabb alkalmazottakat kell munkába állítani!
- Mit tekintünk rendkívüli munkavégzésnek?
A Munka Törvénykönyve a túlóra fogalmának meghatározásával adós marad, ezért könnyedebben behatárolható, ha a különböző esetcsoportokat vesszük alapul. Ennek értelmében rendkívüli munkavégzésnek számít a munkaidő beosztásától eltérő, a munkaidőkereten felüli, az ügyelet alatti munkavégzés, valamint a készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre való érkezéstől, a munkavégzés befejezéséig terjedő időintervallum.
Ami nem minősíthető annak: ha a munkavállaló az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval kötött megállapodás alapján ledolgozza.
- Milyen keretek között működhet a rendkívüli munkavégzés?
A munkavállaló számára naptári évenként legfeljebb kétszáz óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el! Lehetőség van azonban arra, hogy a felek határozott időre - legfeljebb egy évre - írásban megállapodjanak, a munkáltató által meghatározható éves kétszáz órán felül maximum száz óra időtartamú túlóra elrendelésének lehetőségéről.
- Ki nem vehető igénybe túlóra esetén?
Minden olyan munkavállaló, aki:
- fiatalkorú,
- várandós,
- egyedül neveli gyermekét,
- olyan munkát kell végezzen, amely egészségkárosító kockázattal jár.
- Mi illeti meg a munkavállalót?
Rendkívüli munkavégzés esetén a munkavállalót a rendes munkabéren felül számos ellenérték illeti meg! Amennyiben az egy napra kiírt munkaidőn felül kell túlórázni, akkor a pótlék mértéke ötven százalékot jelent, míg szabadnapon végzett munka esetén száz százalékot. A munkáltatónak joga van ahhoz, hogy ellenértékként szabadidőt kínáljon fel, amely nem lehet kevesebb, mint az elvégzett munka időtartama.
- Milyen következménye van annak, ha a munkáltató nem fizeti meg a túlmunka ellenértékét?
Jogszabály által előírt kötelezettség, hogy a munkáltatónak nyilván kell tartania a munkavállalók rendes és rendkívüli munkaidejét. Amennyiben a munkáltató ennek nem tesz eleget, esetleg nem fizeti ki a túlóráért járó ellenértéket, akkor komoly bírságra kell számítson.
Abban az esetben, ha kifizetés nem történik meg, akkor a munkavállaló igényeinek érvényesítésére csak és kizárólag az elévülési idő belül van lehetőség. Ha az letelt, de fennáll a másik fél kötelezettsége a teljesítésre, az jogi úton nem kikényszeríthető. A munkajogban az általánosan vehető elavulási határidő három évet jelent! Például, ha a munkáltató nem fizette ki a dolgozóját 2022. augusztusában, és az elrendelt túlórák után járó bért nem egyenlítette a fizetési határidőig, akkor a munkavállaló egészen 2025. szeptemberéig követelheti annak kifizetését. Amennyiben a munkaviszony megszűnik, akkor csak az elmúlt három évben esedékessé vált követeléseit tudja érvényesíteni.
A munkavállalói igényekkel kapcsolatos elévülési időt sem a munkáltató, sem a munkavállaló nem rövidítheti le! A munkavállaló pedig nem mondhat le a munkabéréről egy egyoldalú jognyilatkozatban. Arra azonban van lehetőség, hogy a munkaviszony megszüntetésére irányuló megegyezésben a felek az elszámolás során kölcsönösen lemondjanak bizonyos igényeikről.
Forrás: profession.hu; jogaszvilag.hu Képforrás: pexels.com
Írta: Kis Zoltán