A 2019-es év közepén járunk, a felkészült munkáltatók már komplett szabadságolási tervvel rendelkeznek. Azonban, ha mi mégsem készítettük elő az év hátralevő részét, a lenti szempontokat érdemes figyelembe venni.
A szabadság mértéke
A Munka törvénykönyve elkülönít alapszabadságot és pótszabadságokat. Az alapszabadság éves szinten 20 munkanap, mely az életkor előrehaladtával kiegészül pótszabadságokkal.
Életkorpótszabadság mértéke
Fontos tudnunk, hogy a pótszabadság megállapításakor azt az életkort kell figyelembe venni, melyet betölt az adott tárgyévben a munkavállaló. Tehát ha valaki decemberben tölti a 39. életévét, 7 nap pótszabadságra lesz jogosult.
A következő esetekben járhat pótszabadság
Pótszabadság jogcíme |
Szabadság mértéke |
---|---|
16 évesnél fiatalabb gyermeke esetén |
egy gyermek után 2; két gyermek után 4; kettőnél több gyermek után 7 nap |
fogyatékos gyermeke esetén |
fogyatékos gyermekenként 2 nappal nő |
apának gyermeke születése esetén |
egy gyermek születése esetén 5 nap; ikergyermekek születése esetén 7 nap |
fiatal munkavállaló |
5 nap |
A föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállaló |
5 nap |
Megváltozott munkaképességű munkavállaló |
5 nap |
Vegyük figyelembe, hogy, ha a munkaviszony év közben kezdődött vagy szűnt meg, a szabadság arányos része jár. Ez alól kivétel a gyermek születése esetén apának járó szabadság.
Milyen módon adhatjuk ki a szabadságokat?
A szabadság egy részéről a munkáltató, a másik részéről a munkavállaló rendelkezhet, természetesen előzetes egyeztetést követően.
Évente 7 munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni a munkáltató. Ez alól kivétel a munkaviszony első három hónapja.
A munkatársnak az erre vonatkozó igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.
Fő szabály, hogy a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzés alól. Viszont ettől eltérő megállapodást köthetnek a felek, megegyezhetnek rövidebb időszakban is.
A munkáltatónak jeleznie kell legalább 15 nappal előre a szabadság kiadásának időpontját.
A kivett és fel nem használt szabadság nyilvántartása
Amint megállapítottuk, melyik munkatársunk hány nap szabadságra jogosult, érdemes számba vennünk, arányaiban ki az, aki többet vett ki, és ki az, akinek még alig van beütemezve vagy felhasználva szabadsága.
Ha nincsen profi szabadságtervező szoftverünk, egy Excel táblázat is tökéletes lehet erre a célra, melyben könnyedén kiszámolhatjuk az éves szabadságkeretet, a kivett és a „maradék” szabadságokat, illetve arányosíthatunk is a mai naphoz.
Hogyan kerüljük el, hogy a kollégának a szabadsága alatt is dolgoznia kelljen?
Nem ritka eset, hogy a szabadság kiadásra kerül, mégis a munkatársunk ez alatt is elérhető telefonon, olvas e-mailt vagy épp ellenkezőleg: nincs megoldva a helyettesítése, a feladatait senki nem viszi tovább a szabadsága során. Egyik szituáció sem hatékony: vagy a kollégánk nem pihen, vagy elakadásokat okoz a cégnél a hiánya, és rengeteg feladat zúdul a nyakába visszatértekor.
A probléma elkerülésére megoldás lehet, ha jelölünk ki helyetteseket a cégen belül, mely akár oda-vissza is működhet két ember között. Természetesen a helyettesítésre előre fel kell készülni, átadni a feladatokat és a céges telefont.
A szabadságolás mind a munkavállaló, mind a munkáltató érdeke. Ilyenkor tudnak munkatársaink felfrissülni, kikapcsolódni, majd a pihenést követően újult erővel, és hatékonyabban ismételten munkába állni.
Képek forrása: pixabay.com