Sapka, sál, fagyálló - a hideg munkakörnyezet kötelező kiegészítői

Csakhogy vannak, akik számára ez a mindennapos munkavégzés része. Hogyan dolgoznak ők, és mivel jár az, ha túl hideg a munkakörnyezet?

Ősz elején nagy visszhangot vert a kormány azon rendelete, melyben 18 fokban maximalizálta az állami intézményekben a hőmérsékletet a spórolás érdekében. Idővel kiderült, hogy az a maximum a minimum, ami lényegében ebben az esetben egy és ugyanaz, valamint hogy az iskolák és a szociális intézmények kivételt képeznek ez alól a szabály alól. A többi állami munkáltatónál viszont azóta is csökkentett kapacitással működtetik a fűtést és akadnak még más munkahelyek is, ahol ezzel a praktikával próbálják meg a rezsi árak emelkedését átvészelni.

Azonban a dolgozók számára a nem megfelelő hőmérséklet, és a hideg munkakörnyezet kisebb-nagyobb veszélyeket hordoz. Már pár fok eltérés, vagyis a csupán hűvös levegő enyhébb tüneteket, például megfázást vagy asztmásoknál köhögést idézhet elő. Ezért a munkáltatónak mindig személyre szabottan, egyénenként kell mérlegelnie, hogy milyen körülményeket biztosít, hiszen minden munkavállaló szervezete más és más terhelést bír.

A rendelet előtti szabályozás szerint a hideg évszakban szellemi munka esetén 20-22°C, könnyű fizikai munka esetén 18-20°C, közepesen nehéz fizikai munka esetén 14-18°C, míg nehéz fizikai munka esetén 12-14°C munkahelyi hőmérsékletet kell biztosítania a munkáltatónak. Noha ezt az új őszi szabályozás alapján az állami intézmények jó részében levitték 18 fokra akár a szellemi munka esetében is, a nem állami cégeknél a munkáltatónak továbbra is megvan a joga ahhoz, sőt inkább kötelezettsége, hogy a dolgozóinak kedvező klímakörnyezetet biztosítson.  Ezt például megszervezheti úgy, hogy bizonyos helyiségeket lezár, másokban több alkalmazottat helyez el, távmunkát vezet be és társai.

Amiről viszont eddig beszéltünk, az csak a hab volt a tortán, most következzenek azokra a munkahelyekre vonatkozó szabályozások, ahol valóban elkélhet a sál és a sapka. A Munka Törvénykönyve szerint szabadtéren hidegnek minősül az, ha a várható napi középhőmérséklet a munkaidő 50%-nál hosszabb időtartamban a nem éri el +4 °C-ot, zárttérben pedig a +10 °C-ot. Kültéren jellemzően ilyen munkának számít az építőipari tevékenység, útépítés, úttisztítás, hulladékszállítás, mezőgazdasági (állattartó) telepeken végzett munka, fakitermelés, közművezeték építés, és a hibaelhárítás. Beltéren pedig általában valamilyen élelmiszerfeldolgozó üzemről van szó, extrém példája ennek a hűtőházi munkavégzés, ahol nem ritka az akár -18°C-os hőmérséklet sem.

Ezek az emberpróbáló körülményeknek igazán súlyos következményekkel járhatnak, csakúgy mint a fáradtság, az idegizomműködés elégtelensége, mentális zavar, eszméletvesztés, majd a légzés és a keringés lelassulása következhet be a szervezetben. Az említett tünetek hozzájárulhatnak az igencsak balesetveszélyes helyzetek kialakulásához, hosszú távon pedig súlyos egészségkárosodáshoz is vezethetnek. Éppen ezért a munkaadónak kötelessége a beosztottjai számára plusz pihenőidőt, ezalatt az idő alatt megfelelő fűtőtestet és meleg teát biztosítania. Valamint a védőruházat is elengedhetetlen ebben az esetben, amelynek beszerzése szintén a munkáltató felelőssége. A munka alól való felmentés pedig alanyi jogon jár a dolgozónak, ha a munkavégzéssel bármilyen formában veszélyezteti egészségét és testi épségét.

Képek forrása: freepik.com