A szüfrazsett mozgalomnak hála, mára a nők egyenlővé váltak a férfiakkal, és lehetőségük van a teljes önmegvalósításra. Legalábbis elméletben.
„Legyél jó anya és feleség, de közben állj meg saját lábadon és legyél független!” - csak pár frázis, amit minden nő megkap élete során. Az elvárások között kihívás lavírozni, aki a munkát választja, az ’nem teljesíti a biológiai szerepét’, aki meg gyereket szül és nem dolgozik mellette, az szintén negatív fényben tűnik fel a társadalom szemében. Mégis hogyan boldogulnak a nők az ezernyi szerepben, ahol számítanak rájuk? Ügyesen, de azért a munka világában még mindig vannak olyan problémák, amik megkeserítik a mindennapjaikat.
Munka és magánélet
Manapság a családok jellemzően kétkeresős családmodellre épülnek, otthon mégis a nők feladata a háztartási feladatok ellátása és a gyereknevelés is. Ez komoly kihívást jelent, főleg, hogy a cégek amúgy sem szeretik a gyermekes anyákat foglalkoztatni. Sokszor választani kell, a karrier és a család között, míg a Corvinus Egyetem kutatása szerint a vezető pozícióban lévő férfiaknak átlagosan egyel több gyermekük van, mint a nőknek. De mivel a nő hordja ki, majd ő marad otthon és a legtöbb esetben a nevelésben is többet van a gyerekkel, a férfi karrierjéhez képest sokkal több áldozatot kell hoznia.
Megoldás lehet a problémára az atipikus foglalkoztatási forma vagy a home office. A kutatások szerint az állásinterjún a férfiak esetében a szakmai tapasztalatot veszik figyelembe, a nőknél pedig azt, van-e gyerekük.
Ugyanitt megjegyeznénk: nincs joga az interjúztatóknak rákérdezni arra, hogy tervez-e gyereket és ha igen, mikor.
Egyenlőtlen fizetés
Tízből minden negyedik nő érzi a neme miatti megkülönböztetést a jövedelmében. A legnagyobb problémának Franciaországban, Németországban és az Egyesült Államokban érzékelik, de Angliában és Kanadában is komoly problémaként szoktak rá hivatkozni. Érdekes, hogy Kínában például nem jelezték nagy mértékben a kutatások során a hölgyek ezt a problémát.
Európában átlagosan 16 százalékkal kevesebb a nők fizetése a férfiakénál, Magyarországon ez a statisztikák szerint 14 százalék. Ez a gyakorlatban nagyjából 50 ezerrel kevesebb nettó fizetést jelent. Ehhez egyébként részben az is hozzájárulhat, hogy a nők sokkal kevesebbért is elvállalják a munkákat, míg a férfiak inkább vagy kiharcolnak maguknak egy magasabb fizetést, vagy elmennek. Persze ez nem minden esetben van így, de a jelenség nagyságához hozzájárul.
Egy másik kutatás szerint a nőknek csak 94,4 százalék a bére a férfiakéhoz képest. A bónusznak pedig csupán (amit teljesítmény alapján jár) 83,5 százalékát kapják kézhez. A vállalati autók terén is ezek a tendenciák láthatók. Szakértői pozícióban kétszer nagyobb esélyük van a férfiaknak a céges autóra, és még középvezetői szinten is 10 százalék a különbség.
Karrierlehetőségek
Itthon a közép és felső vezetők mindössze 37 százaléka nő, a tőzsdei cégek igazgatóságában pedig már csak 10 százalékban vannak jelen. A megkülönböztetés már az állásinterjúknál elkezdődik, egy fejvadász cég felmérése szerint ugyanis nagyon kevés nő kerül fel a jelöltek listájára és jut el az utolsó körös meghallgatásig az állásinterjún, noha minden HR-es a legjobb jelöltet szeretné a munkára.
A diszkrimináció az életkorral csak egyre tovább emelkedik. A vezetői pozíciókra például sem a kisgyermekes anyukák, sem az 50 fölötti nők nem jöhetnek szóba a legtöbb fejvadásznál.
Ha egy nő 23-24 éves korában kikerül az egyetemről van pár éve dolgozni, aztán a család miatt nem akarják majd alkalmazni. Ha pedig már felnőttek a gyerekek és nincs szükségük felügyeletre, hamar ’kiöregszik’ a férfiak által megszabott korhatárból és már ezért nem fog tudni állást találni, miközben egy ötvenes férfi kifejezetten előnyére fordíthatja a sok munkatapasztalatát. Valószínűleg, ha a vállalatok kicsit tudatosabban állnának a kiválasztáshoz, sokkal több nőnek lenne lehetősége vezetői pozícióba kerülni, szakképzett kínálatból ugyanis nincs hiány.
Egy másik nehezítő tényező, hogy a hölgyek nem alkalmazhatnak olyan vezetői stílust mint férfi társaik, mivel rögtön karrieristának, nagyképűnek vagy épp hisztériásnak tartják.
Van, hogy segítség kell
Ha nőkről és munkahelyekről beszélünk, sajnos a zaklatást sem hagyhatjuk ki a listából. Majdnem minden harmadik nő élt már át munkahelyi zaklatást az élete során, noha több, mint 60 százalékuk sohasem jelentette. Ez lehet egy odaszúrt, hímsoviniszta megjegyzés, egy fenékre csapás, de akár nemi erőszak is.
Az alábbi telefonszámokat pedig nyugodtan, anonim módon is felhívhatja bárki, aki segítséget vagy tanácsot szeretne kérni:
- NANE Segélyvonal bántalmazott nőknek: 06 80 505 101
- PATENT Egyesület jogsegély-szolgálata: 06 70 220 2505
- OKIT – 24 órában ingyenesen hívható krízisvonal: 06 80 20 55 20
Források: theatlantic.com, profession.hu, világgazdaság.hu; Képek forrása: unsplash.com