Munkavállalói jogok és kötelességek, amiket mindenkinek ismernie kell

...vagy egy, a munka világában már jártas, több éve-évtizede dolgozó szakember, a munkavállalói jogokról és kötelezettségekről tudod érdemes és fontos. A napjaink, az életünk jelentős részét munkával töltjük, és az innen eredő jövedelemből tartjuk fenn magunkat, ezért elengedhetetlen tisztában lenni azzal, hogy milyen lehetőségeink vannak ezen belül, milyen elvárásaink lehetnek, és mit várnak el tőlünk. Magyarországon a munkáltató és a munkavállaló közötti kapcsolatot a Munka Törvénykönyve szabályozza. Ebben nem csak jogok, hanem kötelességek is vonatkoznak mindkét félre, így a kiegyensúlyozott munkaviszony alapja, hogy mindkét oldal tisztában legyen ezekkel. A cikkben összefoglaljuk a legfontosabb munkavállalói jogokat és kötelességeket, hogy a szerződéskötéstől kezdve tájékozott legyél, tudd, hogy mit kell teljesítened, és milyen esetekben igényelhetsz külső beavatkozást.

A munkavállalói jogok

1. A munkaszerződéshez való jog

Minden munkaviszony alapja az írásba foglalt munkaszerződés a Munka Törvénykönyve. 44. § szerint. A munkaszerződésben rögzítik a munkakört, a munkabért és a munkavégzés helyét – ezek nélkül érvénytelen lenne. Jog a tisztességes tájékoztatáshoz: a szerződésben nem szereplő részleteket a munkáltatónak külön dokumentumban kell átadnia (pl. próbaidő, munkaidő, szabadság kiadása). Ennek a jognak a lényege tehát, hogy a munkavállaló teljes körű tájékoztatást kapjon a munkakör minden részéről. Ezek a szerződések és dokumentumok segítene abban, hogy ne az aláírás után derüljenek ki további feladatok, túlóra elvárások vagy bármilyen feladat, amit a munkavállalónak még el kell végeznie ahhoz, hogy fizetést kapjon. A lényeg, hogy annyit kell csinálnod, ami a szerződésben van.

2. A tisztességes bánásmódhoz való jog

Munkavállalót nem érheti hátrány, megkülönböztetés vagy zaklatás. Ez magában foglalja a diszkrimináció tilalmát is, vagyis senki sem részesülhet hátrányos megkülönböztetésben az életkora, neme, származása, vallása, politikai meggyőződése, szakszervezeti tagsága alapján. Ezzel együtt jár a jog a méltóság megőrzéséhez is például a munkahelyi kommunikációban vagy a munkafeltételekben. Ez a jog már a toborzásban kezdődik, hiszen nem lehet valakit a meghallgatási, jelentkezési folyamat során sem diszkriminálni a fent említett szempontok, tulajdonságok egyike alapján sem ahogy a munkavégzés során sem. A tisztességes bánásmód joga azt is garantálja, hogy ne kerüljenek megalázó feladatkörökbe, helyzetekbe a munkavállalók, hanem mindenkit egyformán, az emberi méltóságát előtérbe helyezve kell kezelni.

3. A munkabérhez való jog

Minden munkavállalót megillet a munkaszerződésben rögzített díjazás a Munka Törvénykönyve 136. § alapján. A munkabért havonta legalább egyszer, utólag kell kifizetni. A munkavállaónak joga van a minimálbérhez vagy a garantált bérminimumhoz, amelyet a mindenkori kormányrendelet állapít meg. A bruttó bérből levonásra kerülnek a különböző adók, így lesz ebből a nettó bér, viszont mindkettőt előre tudja a munkavállaló. A nettó bér levonás nélkül jár, kivéve, ha jogszabály vagy bírósági döntés írja elő (pl. gyermektartásdíj). Munkahelytől és státusztól függően lehet, hogy valakinek nem a havi bére, hanem az óraére van a szerződésben rögzítve, így a havi fizetése attól függ, hogy hány órát dolgozik. Előfordulnak olyan állások is, ahol a szerződésben rögzített alapbér kiegészülhet jutalékkal például amikor az ember eladással foglalkozik. Ilyenkor lehet olyan a szerződése, hogy ha az előírt mennyiségnél többet ad el, akkor ez számára többlet jutalékot jelent az adott hónapban. Ennek a ténye, mértéke és összege is a szerződésben kell, hogy szerepeljen. A lényeg a munkabérhez való jog esetében, hogy előre pontosan megállapított, hogy menyi bért kap a munkavállaló, illetve, hogy garantálva legyen ennek a bérnek a tényleges kifizetése, ne lehessen ebből utólag különböző indokokra hivatkozva levonni.

4. A pihenőidőhöz és szabadsághoz való jog

A munkások jogaiért vívott küzdelmek egyik jelentős eredménye, hogy garanciák vannak arra, hogy minimum mennyi szabadság és pihenő idő jár a dolgozóknak. Magyarországon a munkavállalót megillet napi pihenőidő, heti pihenőnap és éves szabadság. Napi munkavégzés után legalább 11 óra pihenőidő jár. Ez azt jelenti, hogy legalább 11 órának el kell telnie az egyik napi munka befejezése és a következő napi munka kezdete között. Sok munkahelyen minden hétköznap ugyanazon órák között dolgozik mindenki, így nem kell ezeket az órákat külön számolni. Van viszont több olyan munkakör is, például a vendéglátásban, vagy az egészségügy hosszabb munkaórái, ahol hetente vagy havonta eltérhetnek a beosztások. A törvény szerint a heti pihenőidő legalább 48 óra, amelyet jellemzően hétvégére kell kiadni. Az éves szabadság összege az alapszabadság + életkor után járó pótszabadság  a Munka Törvénykönyve 116–118. § alapján. Ez kiegészülhet gyerekek után járó extra szabadságokkal, illetve előfordulhat, hogy előléptetéssel nem csak fizetés emelés, de több szabadnap is jár. A szabadság kiadásáról a munkáltató rendelkezik, de évente legalább 7 napot a munkavállaló kérésére kell biztosítani.

5. A biztonságos munkakörülményekhez való jog

A munkáltató köteles biztosítani az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést. Természetesen vannak olyan munkahelyek, mint például a tűzoltóság vagy a katasztrófavédelem, ahol a munka jellegéből fakadóan sokkal nagyobb veszélyben vannak napi munkavégzés során a dolgozók. Ezeket a veszélyeket természetesen előre pontosan meg kell ismerniük a munkavállalóknak. A biztonságos munkakörnyezethez való jog részeként a munkavédelmi oktatás és védőfelszerelés biztosítása is kötelező. A veszélyes munkahelyeken ezekkel tehetik a lehető legtöbbet a munkaadók, hogy a körülményekhez mérten biztonságossá tegyék a munkavégzést. Például a tűzoltók felszerelését és védőruházatát rendszeresen ellenőrizhetik, javíthatják és beszerezhetik számukra a legmodernebb verziót, hogy a sérülésektől a lehető legnagyobb védelmet nyújtsák. A munkavédelmi oktatás pedig minden munkakörben szükséges, mert ez rávilágít olyan baleseti veszélyekre, helyzetekre is, amiket első munkába álláskor talán nem gondol az ember, de körültekintés nélkül komoly sérülésekhez vezethet. Ha a munkakörnyezet életet vagy egészséget közvetlenül veszélyeztet, a munkavállalónak joga van megtagadni a munkavégzést is.

6. Az érdekképviselethez és sztrájkhoz való jog

Ez jelenti a jogot a szakszervezeti tagsághoz, érdekvédelmi szervezetben való részvételhez. Lehet, hogy már létezik szakszervezet a munkahelyen, de az is előfordulhat, hogy új munkavállalók szervezik meg azt. Minden esetben joguk van ilyet létre hozni és ehhez csatlakozni anélkül, hogy elbocsájtástól, fizetés levonástól, vagy más retorziótól kellene tartaniuk. Ez magában foglalja a jogot a kollektív szerződéshez is, amely egyes feltételeket a munkavállalók javára módosíthat. A kollektív szerződés például megállapíthat egy minimálbért, ami a nemzeti minimálbérnél magasabb és a kollektív szerződéssel dolgozó  összes alkalmazottra kiterjed. Szélsőséges esetben lehet ennek a jognak az eleme a sztrájkjog gyakorlása, amely törvényben szabályozott keretek között érvényesíthető. Ezekre a jogokra azért van szükség, hogy a munkások együttműködve a lehető legelőnyösebb körülményeket tudják elérni a munkahelyen belül. Azért szükséges az érdekképviselet joga, mert együtt működve és nyomást gyakorolva sokkal nagyobb hatást tudnak elérni a szakszervezet tagjai, mint az egyes dolgozók tudnának tárgyalások vagy akár sztrájk útján.

II. A munkavállalói kötelességek

1. Munkavégzési kötelezettség

A munkavállalónak kötelessége a munkaszerződésben meghatározott munkát személyesen elvégezni. A munkáltató utasításait be kell tartani, amennyiben azok jogszerűek és nem sértik az emberi méltóságot. Ez egyértelmű, hiszen azért cserébe kap a dolgozó fizetést, hogy elvégzi az előzetesen rögzített munkát.

2. Együttműködési és lojalitási kötelezettség

A munkavállaló köteles együttműködni kollégáival és felettesével. Persze nem minden esetben mennek ezek a kooperációk zökkenő mentesen, de a munka sikeres elvégzéséhez általában szükség van a unkatársak közötti együttműködésre, a felettes utasításait pedig nem lehet megtagadni amíg azok a munkavállaló jogaival szinkronban vannak. A lojalitás arra vonatkozik, hogy a munkáltató jogos gazdasági érdekeit nem sértheti a munkavállaló, például tilos üzleti titkok kiadása. Arról, hogy mi számít ezen kötelesség megsértésének gyakran a szerződések is konkrét szabályokkal rendelkeznek. Ebbe a csoportba tartozik továbbá, hogy munkaidőben nem végezhet a munkáltató érdekeit sértő tevékenységet a dolgozó, például nem dolgozhat konkurens cégnek, de általában ez azt is jelenti, hogy nem lehet a munkakörön kívüli, privát feladatokat a fizetett munkaórák során teljesíteni.

3. Megfelelő munkavégzés kötelezettsége

A munkavállaló köteles képességeihez mérten, gondosan és a szabályoknak megfelelően végezni munkáját. Ebben segítséget jelent a betanítás és a munkavédelmi oktatás, hiszen így tudja a dolgozó, hogy pontosan mi tartozik a munkakörébe, azokat a feladatokat hogyan kell a munkahely standardjainak megfelelően elvégezni, és mindez hogyan biztonságos. Ennek megfelelően a munkavállaló a gondatlanságból okozott kárért felelősséggel tartozik  a Munka Törvénykönyve 179. § alapján. Így a kártól függően ez maga után vonhatja, hogy a dolgozónak kártérítést kell fizetnie vagy akár el is távolíthatják a beosztásából.

4. Munkaidő betartása

A munkavállaló köteles a munkaidő kezdetén munkára alkalmas állapotban megjelenni. Ruházati szabályokkal rendelkező helyeken a megfelelő öltözék is ide tartozik, de általában jelenti ez azt is, hogy a dolgozó nem áll tudatmódosító szerek hatása alatt. A kötelezettség miatt a késések, igazolatlan hiányzások fegyelmi és anyagi következményekkel járhatnak. Munkaidő alatt a munkáltató rendelkezésére kell állni. Ez a távmunkát végzőkre is vonatkozik, hiszen írásos üzenetekre vagy hívásokra, megbeszélésekre nekik is elérhetőnek kell lenniük a munkaidő alatt. A kötelezettség viszont csak a munkaidőre vonatkozik, azon túl nincs kötelezettsége a dolgozónak. Így például a munkaidőn kívül érkező hívásokra, írásbeli kommunikációra nem köteles a következő munkanapja kezdete előtt válaszolni, valamint a szabadság során sem köteles a munkahely rendelkezésére állni ilyen módokon. Ha valaki szigorúan csak a munkaórák alatt elérhető, azon túl nem végez a munkájához kapcsolódó tevékenységet, segít fenntartani a munka-magánélet egyensúlyt.

5. Szabályok és utasítások betartása

Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló köteles a munkáltató által előírt munkarendet, szabályzatokat és biztonsági előírásokat követni. Ez szükséges a hatékony és biztonságos munkavégzéshez. A munkavédelmi szabályok megszegése nemcsak fegyelmi, hanem baleseti felelősséget is jelenthet. Előfordul, hogy a dolgozók jobban rálátnak, hogy ezen szabályoknak a követése mennyire reális a mindennapi munkavégzés során, esetleg milyen más módokon lehetne hatékonyabbá tenni a működést. Vannak olyan munkahelyek, amik nyitottak a munkavállalói visszajelzésekre, és javulási lehetőségként tekintenek ezekre, viszont gyakran az elvárás az előírások pontos követése, nem pedig reformjavaslatok.

6. Kármegelőzési és jelentési kötelezettség

A munkavállaló köteles a munkáltató tulajdonát védeni, a károkat elhárítani vagy jelenteni. Ha balesetet, rendellenességet észlel, azt azonnal jeleznie kell. Ez nem csak a munkáltató érdekeinek védelmében fontos, de segíthet a munkatársak biztonságának fenntartásában is.

III. A jogok és kötelezettségek egyensúlya

A munkaviszony sikeres működése azon múlik, hogy a jogok és kötelezettségek kölcsönösen teljesülnek. A munkáltató biztosítja a jogokat, mint a bér, a szabadság és a biztonság, a munkavállaló pedig teljesíti a kötelezettségeket, mint a munkavégzés, a lojalitás és a szabályok betartása. A munkavállalói jogok biztosítják a tisztességes, biztonságos és emberi munkafeltételeket a dolgozók számára. Az Munka Törvénykönyvének az alapelve, hogy a feleknek jóhiszeműen, együttműködve kell eljárniuk. A kötelességek teljesítése pedig a munkahely működésének alapfeltétele. Mindkét fél esetén következményekkel jár ezen törvények megsértése. Amikor a munkavállaló nem teljesíti a kötelezettségeit retorzióként érheti figyelmeztetés, írásbeli megrovás, elbocsátás, vagy kártérítés fizetésére kötelezés. Amikor a munkáltató nem biztosítja a munkavállaó jogait a dolgozók sztrájkot alkalmazhatnak, a munkaügyi hatósághoz vagy bírósághoz fordulhatnak, illetve az eljáró szervek  kártérítési kötelezettséget szabhatnak ki. A lényeg tehát, hogy mindkét fél teljesítse a szerződésben foglalt, illetve a törvények által előírt kötelezettségeit, valamint mindkettőjük kezében legyenek olyan eszközök, amikkel a másik fél együttműködését el tudják érni, amikor szükséges. A Munka Törvénykönyve tehát a keret, de a gyakorlatban mindkét fél jóhiszeműsége és együttműködése garantálja a kiegyensúlyozott munkaviszonyt.

források: www.net.jogtar.hu, www.nav.gov.hu, www.mmpp.hu
képek forrása: www.unsplash.com, www.pexels.com