Munkakeresés: kezdjük az alapoktól!

Az egész élet arról szól, hogy megtaláljuk azt, ami számunkra a legtökéletesebb… legyen szó munkáról vagy bármi másról. Pontosan emiatt fontos, hogy a megfelelő és minden szempontból passzoló munkahelyet találjuk meg, amely minden igényünket kielégíti.

Következő cikkünkben abban szeretnénk segíteni, hogy minél könnyebben találjuk meg a legjobb munkahelyeket, jó döntést tudjunk hozni, mikor választani kellene.

Önéletrajz frissítés

A legelső dolog, amit egy munkaadó megnéz az önéletrajzon, az a fénykép, majd ezek után az átláthatóságot és az egyediséget is figyelembe veszi.

A munkakeresés küszöbén állva keressünk fel egy profi fotóst, aki olyan képet készít rólunk, amit büszkén rakunk az önéletrajzunk sarkába. Ha erre nincs lehetőségünk, akkor kérjük meg valakit, hogy egy világos, minta nélküli falfelület előtt készítsen rólunk egy képet, lehetőleg természetes fénynél, jó fényviszonyoknál. Ötözzünk úgy, ahogy az interjúra mennénk.

Alapszabály, hogy önéletrajzunk legyen szellős, ne zsúfoljunk rá túl sok szöveget. Az egész összesen 1,5-2 oldalnál semmiképp se legyen hosszabb. A felső részben szerepeljenek az elérhetőségek, mint például a telefonszám és az e-mail cím.

Ezután időrendi sorrendben az oktatási intézmények (kezdjük a frissekkel, folyamatban lévővel), és ne feledkezzünk meg a nyelvvizsgákról sem. Feltétlenül tüntessük fel, hogy milyen szinten kommunikálunk szóban-és írásban, mert igazából ez a lényeges mindenkinek, nem a papírok.

A tanult dolgok után fektessünk hangsúlyt a tapasztalatokra is: milyen munkahelyeink voltak, esetleg van még most is. Érdemes akár több, kisebb logót is használni az oldalsó margó sávjában, mellyel színesíthetjük önéletrajzunkat. A munkahelyeknél a pontos pozíciónk nevét írjuk le, és mivel ezek a pozíciók nem minden cégnél ugyanazokat a feladatokat foglalják magukban, így felsorolásként írjuk le az ott elvégzett feladatunkat is. Néhány mondatban bőven elegendő, hogy összeszedjük az ottani munkánk pontos részleteit, mert ez már elég a munkaadónak, hogy lássa, az adott pályázónak van-e tapasztalata vagy sem.

Minden munkahelyen mást preferálnak. A megpályázott állásnál vegyük figyelembe, hogy milyen munkaerőre lehet szüksége a munkaadónak és a releváns feladatokat fejtsük ki jobban, míg az adott munkakörnél irreleváns feladatokat (például egy szellemi állás pályázatánál egy fizikai munka részletezését) csak néhány szóban taglaljuk.

Az önéletrajz végére tüntessük fel az érdeklődési köröket és hobbikat, de próbáljunk itt is a munkához passzolókat feltünteti, ezzel is jelezve, mennyire illene hozzánk a megpályázott pozíció.

Motivációs levél: szükséges?

Sokan azt gondolják, hogy elegendő lehet egy önéletrajz vagy egy szimpla regisztrációs űrlap kitöltése egy kiváló állás megtalálásra, de a helyzet nem ennyire egyszerű.

Ahhoz, hogy megkapjuk álmaink állását, valamivel meg kell fogunk a munkáltatót: azt kell, hogy érezze, hogy kifejezetten ránk van szüksége. Mivel az önéletrajz terjedelmében korlátozott, így a részletes bemutatkozást a motivációs levélben tudjuk megtenni. Szóval a fenti kérdésre a válasz: egyértelmű igen!

Kerüljük azonban az önéletrajz részletezését a motivációs levélben, mert a régi munkahelyeink feladatait már ott olvashatta az állásadó és unalmassá teheti a jelentkezést, ha ugyanazt írjuk le még egyszer.

Legyünk kreatívak és fogalmazzuk meg azt, ami az önéletrajzba nem fért bele: vagyis fejtsük ki a készségeinket és képességeinket, de maradjunk a realitás talaján, mert egy interjún tesztekre is számíthatunk. Fogalmazzunk érthetően, tömören, ne ismételjük önmagunkat. Domborítsuk ki azt, amivel többek lehetünk más jelentkezőnél, ugyanakkor hagyjunk néhány nyitott kérdést, így tegyük kíváncsivá a munkaadót, hogy kapjunk lehetőséget egy interjúra.

Indulhat a keresgélés!

Első lépés, hogy eldöntsük, hogy pontosan mit várunk el egy jövendőbeli munkahelytől. Ragadjunk tollat és papírt és az alábbi szempontok alapján haladjunk:

• mennyi időt vagyunk hajlandóak utazni egy jó munkahelyért,
• nyitottak vagyunk-e a tanulásra, előképzésre vagy inkább a meglévő tudásunkat szeretnéd kamatoztatni,
• kötött vagy rugalmas munkaidejű állásra vágyunk,
• fizikai vagy szellemi munka az, amelyik jobban passzol hozzánk,
•  mindezért mennyi fizetést szeretnénk kapni. 

Ha ezeket alaposan átgondoltuk, akkor érdemes a tettek mezejére lépni. Vegyük gorcső alá az álláshirdetési lehetőségeket is. Számos portál található az interneten, de nem szabad elfeledkezni a közösségi média felületeken létrejött csoportokról sem.

Az is előfordulhat, hogy egyik sem megfelelő számunkra azok közül, melyeket elsőre találunk. Fontos tudni azt, hogy a mai világban nem vagyunk elveszve, kellő kitartással, tudatos kereséssel és pályázással folyamatosan alakulhat a munkaerőpiaci helyzetünk.

Gondolkozzunk el azon is, hogy munkaközvetítőhöz fordulunk segítségért. Ezek nagy előnye, hogy akár személyesen is be tudunk menni az adott céghez, ahol konkrét választ és segítséget kaphatunk, ellenben a digitális hirdetésekkel.

A kommunikáció mindenekelőtt

A munkáltató első személyes benyomása az interjúra hívás pillanata. Amikor telefonálunk, semmiképp se üljünk le. Járkáljunk, mert teljesen másképp beszélünk, amikor egy helyben ülünk, mint amikor mozgunk. Ezáltal egy energikus személy benyomását keltjük, így erről semmiképp se feledkezzünk meg. A másik fő dolog a mosoly. A telefonbeszélgetés során csakis a beszédünkből tudnak megítélni, így, amikor mosolygunk beszéd közben, sokkal pozitívabb, kedvesebb hangvételt tudunk megütni, mint anélkül.

Interjúra fel!

Attól függően, hogy milyen pozícióra pályázunk, félelegáns vagy elegáns öltözéket öltsünk.

Tulajdonképpen ez a legnehezebb része az álláskeresésnek, mert nem csak hogy jól kell teljesítenünk, hogy megfelelő első benyomást nyújtsunk, de nekünk is nagyon figyelnünk kell. Azokra a részletekre kell rákérdezni, amelyeket az előző munkánknál nem szerettünk.

Ne féljünk kérdezni: mindkét félnek fontos, hogy tisztán lásson. Az utolsó kérdés pedig mindenképp a kiértesítés dátuma legyen, vagyis hogy mikor és milyen formában várhatjuk a visszajelzést.

Abban az esetben, ha azonnal felvennének, akkor is kérjünk haladékot, legalább néhány percet, hogy lenyugodjunk és reálisan át tudjuk gondolni a munkát, ugyanis az izgalom hevében képes az ember felelőtlenül dönteni.

Ha van rá lehetőségünk, akkor hívjunk fel valakit, aki közel áll hozzánk és meséljük el neki a tapasztalatainkat. Ő képes lesz reálisan átlátni a dolgokat és más szemmel fogja nézni az ajánlatot, mint mi.

Ha az interjú után mégsem mi leszünk a kiválasztottak, akkor se csüggedjünk, a kitartó keresés meghozza gyümölcsét!

Emellett viszont egyrészt szerencsés, másrészt nehéz helyzet lehet az is, amikor hogy több különböző munkaajánlat közül kellene választanunk. Több szempontrendszer szerint is érdemes végiggondolni az egyes pozíciókat, hogy később ne fájjon a fejünk, hogy rosszul döntöttük. Következő cikkünkben ebben igyekszünk segítséget nyújtani!