Munkahelyi jóllét a pizzanapon túl - mi az, ami ténylegesen számít, és mi csak a problémák elfedése?

A munkahelyi kultúra szektoronként és vállalatonként is változik, és nem csak a vezetők, de munkavállalók is nagyban hozzájárulnak a ki- és átalakításához.

A világjárvány miatt elterjedté váló home office és távmunka sokak számára hozott hosszútávú változást, míg mások gyorsan visszatértek a munkahelyre, ha valaha el is hagyták. Ilyen jelentős és széleskörben megfigyelhető esemény hozzájárulhat a teljes munkahelyi kultúra gyorsabb átalakulásához. Alapvető szabályozások vonatkoznak a heti munkaórákra, a minimális bérezésre vagy betegszabadságra és más munkavállalói jogokra országonként, viszont a központi szabályozások által meghatározott minimumnál sokkal jobb is lehet a munkavállaló helyzete a munkahelyen belül.

Gyakran futhatunk bele valódi megoldást nem kínáló látszatmegoldásokba, mint például a címben is említett pizzanap, amikor a vállalat szintű problémákat a vezető a munkavállalóknak kiosztott pizzával igyekszik elfedni. Hasonlóan kicsi lehet a pozitív hatása a kötelező céges közösségi rendezvényeknek is, mint a közös karácsonyozás, ha közben mindenki csak szabadulni akar a munkatársaitól és a helyszíntől. A negatívumok ellenére van lehetőség változásra, hiszen sok helyen láthatunk jó példákat a munkahelyi jóllét kialakítására.

Két egymással összekapcsolódó izgalmas aspektusa a munkahelyi jóllétnek a fizikai és mentális jóllét. Munkavállalóként szívesebben választunk olyan munkahelyet, ahol ezeket prioritásként kezelik, illetve a cégnek is előnyt jelenthet, ha ezekre hangsúlyt fektet, hiszen kipihent és kiegyensúlyozott emberek szívesebben és jobban tudnak dolgozni. Ide tartozhat például a Google és más tech vállalatok által már sok éve használt munkahelyi menza, ami finom és egészséges opciókat kínál, az iroda épületében megtalálható edzőterem vagy pihenési lehetőség, ami ingyenesen vagy jelentős kedvezménnyel érhető el a munkavállalók számára.

A mentális egészség munkahelyi figyelembevétele egy viszonylag újkeletű, de annál hasznosabb jelenség. Kiégett, frusztrált munkavállalók sokkal nehezebben dolgoznak egyedül vagy egymással, és a frusztráltságuk könnyen kivetülhet a kliensekre is. A mentális egészséget segítheti a munkahely által biztosított pszichológus, illetve a mentális feltöltődésre kivehető szabadnapok is. Ha sokáig ugyanazt a munkát végzi valaki, akár mennyire élvezi is, könnyű benne kiégni vagy egyszerűen megunni. A professzionális segítség segíthet ennek az elkerülésében.

Rendkívül fontos a munka-magánélet egyensúly is, amiben a vállalatnak nagyon fontos szerepe van. Az egyensúly kialakításába beletartozhat a túlórázás hiánya, a munkavállalók szabadidejének tiszteletben tartása (munkaidőn kívül nem kapnak emaileket, munkahelyi telefonhívásokat), a szabadságok rugalmas kezelése is. Az otthonról dolgozással a munka és a magánélet közötti vonal sokkal jobban elmosódott, mint amikor az iroda-otthon különbséggel ezt fizikailag is ki lehet fejezni, ezért fontos erre különös figyelmet fordítani munkaadói s munkavállalói oldalon is.

Természetesen nem minden munkahelyen és szektorban megoldható, de sokat segíthet a kiégés megelőzésében és a munkavállalók hosszútávú megtartásában, ha változatos feladatokat kapnak. Minden nap a teljes munkaidőben ugyanazt a feladatot végezni rendkívül monoton és hamar vezethet ahhoz, hogy a munkavállaló megunja a munkát. Ennek az elkerülésében segíthetnek a változatos feladatok, amik kihívást jelenthetnek, viszont érdekesebbé is tehetik a munkát.

Fontos a munkahelyi közösséget építeni és erősíteni a közös pletykáláson és a vezetők közös utálatán túl. Vannak kifejezetten arra szakosodott szakemberek, hogy ilyen programokat szervezzenek együtt dolgozók csoportjainak. Ilyen programok segíthetik az együtt dolgozást, a problémák közös megoldását és erősíthetik a bizalmat, az összetartozás érzését is. A játékos feladatokon keresztül fontos készségeket sajátíthatunk el, és a kötetlenebb közös programok segíthetik a csapatot abban is, hogy jobban megnyíljanak egymásnak és túllépjenek a hivatalos munkatársi viszonyon. Az ilyen közösségépítő programok megerősíthetik azt az érzetet is, hogy munkatársakként nem egymással versenyzünk, nem egymás ellen vagyunk, hanem közösen dolgozunk egy csapatban a közös problémák és kihívások megoldásán.

Természetesen fontos a munkavállalók megbecsülése és méltányos megfizetése, viszont a korábbiakban említett egyéb stratégiák ezen túl is segíthetik a munkahelyi jóllétet. Ez a jóllét pedig segíti a munkavállalók hűségét a munkahelyhez, illetve a teljesítményüket is, így a munkahelyi jóllét a munkavállalóknak és a munkaadóknak is előnyös.

írta: Csóka Anna

képek forrása: unsplash.com