Mit jelent az IQ és az EQ, miért fontos, hogy mindkettőt fejlesszük?

Az alábbiakban részletesebben bemutatjuk az IQ és EQ fogalmát és bemutatjuk hogyan lehetünk benne jobbak mindennapi tevékenységekkel.

Az IQ egy viszonyítószám, ami az intelligenciát méri. A vizsgált személy pillanatnyi intelligenciáját hasonlítja össze az adott korosztály átlagos értelmi teljesítményével. Számos eltérő típusa létezik IQ teszteknek, viszont éppen emiatt ez nem egy világszinten egységes rendszer, amiben minden egyes embert pontosan sorba lehetne rendezni intelligencia alapján; inkább egy közelítő képet ad az adott személy intelligenciájáról. Az IQ eredményünket javíthatjuk azáltal, hogy fejlesztjük a szellemi mozgékonyságunkat.

A hangszeren játszás például fejleszti a memóriát, ami hozzájárul az IQ-hoz, ami a zenének csak egy a sok pozitív hatása közül. A memóriánkat fejleszthetjük a hangszer tanulásnál olcsóbb és egyszerűbb eszközökkel is. Számos olyan játék van, ami erre alkalmas. Ilyenek például a keresztrejtvények, kártyajátékok, sudoku vagy kirakós játékok is. Sokszor nem is gondolnánk, hogy ezeknek a memóriára van hatásuk, viszont mozgásban tartják az agyat és ez a folyamatos aktivitás hozzájárul az emlékezőképességünk frissen tartásához is. Érdemes fejleszteni a térlátás készségét is, hiszen az IQ tesztekben vannak kifejezetten ezt mérő feladatok is. Labirintusok vagy 3D modellek vizsgálatával, tervezésével válhat jobbá a térlátásunk. Új nyelvek tanulása is kiváló lehetőség az IQ fejlesztésére, hiszen a nyelvtanulás új részeit mozgatja meg az agyunknak ezzel fenntartva a mentális rugalmasságot, frissességet és a természetesen a memóriát is igénybe veszi. Nem csak nyelveket érdemes elsajátítani, de általában új készségek és tematikus információk tanulása is  magasabb IQ-t eredményez. A formális oktatás vagy egyéni kurzusok elvégzése mellett az olvasás is segít, hiszen nem csak a világról kialakított képünket formálhatja, de szintén hozzájárul a agy aktivitásához és ezen keresztüli frissen tartásához.

Az EQ az IQ-hoz hasonlóan egy viszonyítószám, viszont ez az érzelmi intelligenciára fókuszál. Nehezebben is mérhető, hiszen sok különböző komponensből áll össze, amelyek inkább konkrét szituációkban érzékelhető, hogy valakinek alacsony vagy magas az érzelmi intelligenciája. Ez egy olyan készséggyűjtemény, felismerni, megérteni és menedzselni a saját érzéseinket, csak úgy, mint másokét. Érzelmi intelligencia szükséges ahhoz, hogy sikeresen működjünk együtt másokkal a munka és a magánélet világában egyaránt.

Az alacsony EQ-val rendelkező személyek gyakrabban érzik azt, hogy érzelmileg túltelítettek, nem tudnak megküzdeni a sok érzéssel, amit éppen átélnek, gyakran félreértettnek érzik magukat és nehézséget okoz számukra az asszertív viselkedés. A magas érzelmi intelligencia jellemzői ezzel szemben, hogy az ilyen személyek képesek nyugodtnak és összeszedettnek maradni stresszes helyzetekben, diplomatikusan kezelnek problémás embereket, képesek megérteni a kapcsolatokat az érzelmek és viselkedésformák között.

Az érzelmi intelligencia fejlesztésének első lépése, hogy felismerjük és megnevezzük az érzéseinket. Bár ez egy könnyű feladatnak hangzik, ha gyerekkori szocializációnk során nem tanultuk meg, gyakran nehezebben értelmezzük a komplexebb érzéseket vagy nem találjuk meg egyértelműen az okukat. Amikor felismerjük az érzéseinket meg tudjuk állapítani azt is, hogy mi váltja ki ezeket vagy éppen visszafele gondolkodva vizsgálhatjuk azt, hogy milyen reakciót adunk egy-egy kialakult helyzetre. Minél jobban tisztában vagyunk ezekkel, annál könnyebben tudjuk kontrollálni is mindezt. Amikor tudjuk, hogy egy helyzet vagy egy kommunikációs stílus idegessé, feszültté tesz minket, felkészülhetünk erre előzetesen és az adott szituációban is emlékeztetni tudjuk magunkat, hogy uralkodjunk az érzelmeink felett, ne hagyjuk őket elszabadulni.

Kérhetünk visszajelzést olyan személyektől is, akikkel sok időt töltünk együtt, hiszen ők látnak miket változatos helyzetekben. Nem mindig azt a választ kapjuk egy ilyen kérdésre, amire vágyunk, de az őszinteség sokkal fontosabb, hiszen a nyílt visszajelzésekből tudunk fejlődni a jövőben. Azt is megtudhatjuk egy ilyen beszélgetésből, hogy a professzionális vagy magánéleti nehézségeket kezeljük-e jobban, majd, ahol ügyesebben kezeljük az érzelmeinket, onnan tudunk készségeket átemelni a többibe is.  Érdemes továbbá az EQ fejlesztéséhez is olvasni, hiszen amikor mások tapasztalataival, világlátásával, gondolataival, érzelmeivel találkozunk egy irodalmi alkotásban, a sajátjainkra is tudunk reflektálni, illetve empatikusabbá és elfogadóbbá tesz ez minket. Így tudatosíthatjuk magunkban, hogy mások viselkedésének számos oka lehet és megértőek tudunk lenni, amikor konfliktusba kerülünk.

Az IQ és EQ is fejleszthető tehát. Az eszközök helyenként megegyeznek, máshol eltérnek, de mindkettő egyaránt fontos ahhoz, hogy sikeres és teljes életet tudjuk élni. Nem lehet csak az egyikre fókuszálni, hanem ki kell egyensúlyozni mindkettőt és az érzelmek, csak úgy, mint az intelligencia terén a fejlődésre koncentrálni.

források: uk.indeed.com, professional.dce.harvard.edu
képek forrása: unspalsh.com