Miért káros az ülő munka?

Az egyik ilyen, a sokak számára ismerős folyamatos ülőmunka, amely megannyi egészségügyi probléma okozója: derék, nyak- és hátfájás, szív- és érrendszeri panaszok, aranyér és súlyproblémák.

Természetesen mindannyiunkban felmerült már a kérdés, hogy mégis miért ilyen káros a folyamatos ülőmunka, találgatunk, tippelgetünk, de nem biztos, hogy rájöttünk már a dolog nyitjára! Nos, a megoldás igen egyszerű: egy átlagos irodai munkát végző ember átlagosan 10-12 órát is ülve tölthet naponta! Nagy számnak tűnhet, de érdemes utána járni a dolgoknak: legyen szó akár saját autóról vagy tömegközlekedésről, jellemzően a munkába tartó út során ülünk, ezt követően jön az egész napos ülőmunka, hazafelé tartva szintén ülve utazunk, majd az otthonunkban is eltöltünk nem kevés időt a televízió, a számítógép vagy az étkezőasztal előtt. A legegyszerűbb megoldása ennek a munkahelyváltás lenne, ellenben nagyon sokan nem engedhetnek meg ilyesfajta „luxust” az életükben, de van, hogy elérkezik az a pont, hogy nincs más választás és meg kell válnunk a szeretett hivatástól.

Önmagában nem lenne akkora baj a folytonos ülőmunkával, ha kompenzációként legalább ugyanannyi idő lenne birtokunkban, amely során állva tudnánk tevékenykedni, vagy, ha egyéb mozgással telne a nap, mint amennyi elmegy az üléssel. Ez azonban 90%-ban kivitelezhetetlen! Az ülőmunka során – történjen akár a munkahelyünkön, akár otthon a home office-ban – inaktivitással telhet a nap akár 50-70%-a is, ami borzasztóan megterheli a szervezetet, kiváltképpen nagy behatással bír a keringés- és vázrendszerünkre! Nem utolsó sorban azt is figyelembe kell vennünk, hogy legtöbben nem a helyes testtartást tartva végzik a munkájukat, így a nyakcsigolyák torzulása pont ugyanannyira kivédhetetlen, mint a gerincferdülés vagy a gerincsérv kialakulása. A munkára gyakorolt hatásáról pedig szót sem ejtettünk eddig, de természetesen csökken a teljesítmény és a koncentráció is, ezzel párhuzamosan nő a fáradékonyság.

Na, de mi az, ami gyors változáshoz vezet? Drasztikus válasz, de a munkahelyváltás a kulcs, ellenben, ahogy korábban is írtuk, ez sok esetben nem kivitelezhető. Hatékonyabb megoldásnak bizonyul, ha az életvitel aktivizálására helyezzük a hangsúlyt. Gondolunk itt a rendszeres testmozgás bevezetésére, amelynek segítségével az elgémberedett végtagok, a becsípődött ízületek és az elgyengült izmok újra életre kelhetnek! Akár egy rövid séta is elősegítheti a vérkeringés beindítását és az elmacskásodott végtagok felrázását.

Ennek hatására felmerülhet a kérdés, miszerint az állómunka jobbnak bizonyul-e? A válasz: igen! Számtalan elektromosan állítható asztal van a piacon, amelynek közbenjárásával az állva végzett irodai munka örömteli kihívássá válhat, aminek abszolválása nem jelenthet problémát. A beprogramozott magasságok egyetlen gombnyomással váltogathatóak ülő- és állómunkához, így maximális kényelmet és hatékonyságot tud biztosítani a használójának! Óránként 20-25 perc állómunka már csodákat tehet a testünkkel és a mentális teljesítményünkkel! Miért? Mert, ha az ember állva dolgozik, azzal akár 25%-kal csökkentheti a daganatos megbetegedések kialakulásának kockázatát, ráadásul az izmok aktivitása is 2,5x-re nő az ülőmunkához viszonyítva! Ennek hatására több kalóriát képes elégetni a test, illetőleg a vázrendszer is tökéletesen egyensúlyban van. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy innentől kezdve az ülőmunka teljes mértékben elhagyható lenne, ellenben a helyváltoztatás lehetőségén van a hangsúly! Érdemes a folytonos ülőmunkát megszakítani és állómunkára váltani.

A széles körben elterjedt modern, egészségtudatos szemléletmód ellenére nagyon kevés cég és munkahely váltott ergonomikus irodai eszközökre, mindezt tovább tetézte a pandémia is, ugyanis sokan csöppentek bele az otthon elvégezhető munkák világába, és a legtöbb munkavállalónak az alapvető irodai körülmények kialakításával is meg kellett küzdenie, sok esetben háttérbe szorítva az ergonomikus szempontok valamennyiét.

Forrás: www.hrportal.hu
Képforrás: www.hrportal.hu; www.pexels.com
Írta: Kis Zoltán