Miért fontos a lifelong learning és hogyan tedd szokássá?

Nincsenek olyan előre meghatározott és mindenki számára követendő elemei, mint a közoktatásnak, ahol központilag meghatározott, hogy a tanulóknak milyen ismereteket és készségeket kell elsajátítaniuk. Ez sokkal inkább egy belső motiváción alapuló tudás bővítés. Életkortól, előképzettségtől, oktatási háttértől függetlenül követheti ezt. Elsősorban kíváncsiságra, érdeklődésre, nyitottságra van szükség ehhez, hiszen a lényeg, hogy az ember önkén tanul új készségeket, végez el tanfolyamokat, olvas tudományos szövegeket, fogyaszt ismeretterjesztő tartalmakat pusztán azért, mert szeretne többet tudni a világról, nem pedig azért, mert erre bármilyen oktatási intézmény vagy felette kontrollal rendelkező személy erre kötelezné.

Sokat halljuk, hogy felgyorsult a világ és minden folyamatosan változik sokkal nagyobb sebességgel, mint korábbi generációk életében. Ez kívánatossá, szinte szükségessé teszi, hogy folyamatosan bővítsük az ismereteinket, hiszen ez a módja annak, hogy megértsünk a körülöttünk történő eseményeket, folyamatokat, ezekre reagálni tudjunk, hatással lehessünk rájuk és ne csak passzív megélői legyünk. Fiatalokat és munkavállaló korúakat segít abban a folyamatos tanulás, hogy versenyképesek maradhassanak, a saját pozíciójukban újításokat tudjanak kezdeményezni vagy korán felismerjék az új és jövedelmező szakterületeket, amikbe így korán bekerülhetnek. Az idősebbeknek is jót tesz az élethosszig tartó tanulás, hiszen ez segít frissen tartani az agyat és ezen keresztül az embert is. Ha kíváncsiak és igyekeznek többet megtudni, akkor ez segít abban is, hogy kapcsolatban maradjanak a társadalom többi tagjával akkor is, amikor hagyományosan akár kevesebbet mozdulnának ki otthonról, kevesebb interakciójuk lenne a közeli ismerőseiken kívül.

Azzal, hogy többet tanulunk a világról képesek vagyunk jobban nyitni mások felé is legyen az kulturális, vallási vagy származási eltérés. Egymástól is tanulhatunk és kultúrákon átívelően építhetünk kapcsolatokat, ha nyitottak vagyunk a másságok átívelésére és nem arról vagyunk meggyőződve, hogy kizárólag egy jó mód van az életünk vezetésére. Így toleránsabban és a demokratikus értékeket átvészelve építhetünk közösségeket, amelyek képesek átvészelni a világ változásait. Annyira fontos mindez, hogy még az UNESCO is programokat szervez, amik támogatják és elősegítik az élethosszig tartó tanulást helyi közösségek szintjén.

De hogyan is vezethetjük be az élethosszig tartó tanulást a mindennapjainkba? A legfontosabb, hogy szokássá tegyük. Általában ahhoz, hogy fejlődjünk az életünk valamelyik területén legyen szó szakmai tudásról, fizikai, mentális egészségről, nyelvtudásról, kapcsolatok fenntartásáról, vagy ebben az esetben a tanulásról, a vezető stratégia ezt a mindennapok szerves részévé tenni. Semmiből sem lehet egyik napról a másikra hirtelen szakértővé válni, ezért szükség van a rendszeres gyakorlásra, amíg egy magas színvonalat el tudunk érni. Hosszabb időbe telik a rutinok kialakítása, viszont ezután már stabil részévé válik az életünknek, és nem kell minden nap győzködni magunkat, vívódni, motivációt találni a tanuláshoz, hanem meglesz a helye a napi vagy heti rutinban és magától értetődő lesz, hogy az adott idősávot erre szánjuk, így nem is lesz kérdés, hogy foglalkozzunk vele. Vannak olyan tippek és trükkök, amikkel kicsit könnyebb a szokássá alakítás és a motiváció fenntartása a kezdeti időszakban.

Először is érdemes önvizsgálatot tartani, hogy meg tudd határozni, mi az, amit tanulni szeretnél. Lehet, hogy ez egy hosszú lista lesz konkrét tantárgyakkal, készségekkel, képességekkel. Az is lehet, hogy általánosabb elképzeléseid vannak, például képben lenni a hírekkel, valamilyen nyelvet megtanulni. Mivel mindez teljesen opcionális és öncélú, bármi lehet ezen a kívánság listán. Az is segít ebben, ha sorra vesszed azt a tudást, amivel már rendelkezel, hiszen így látod például, hogy mire tudsz építeni magasabb szinten, eszedbe juthatnak olyan korábban elfelejtett vagy háttérbe szorított érdeklődési körök, amikben most lenne időd és lehetőséged elmélyülni. Illetve azt is láthatod, hogy mi az a terület, általában ez megegyezik azzal, amivel napi szinten foglalkozol, ahol tisztában vagy a legfrissebb hírekkel, trendekkel és a legfontosabb készségek birtokában vagy.

Az általános felmérés és átgondolás után jön a célok kitalálása. Itt már specifikusabban kell meghatározni, hogy mit is szeretnél elérni az adott területen belül. Ilyen konkrét terv például elolvasni legalább 20 könyvet az adott naptári évben, megtanulni olyan szinten programozni, hogy egy weboldalt tudj így készíteni, képesnek lenni mindennapi témákról kényelmesen beszélgetést folytatni egy idegennyelven, megtanulni és begyakorolni 3 új receptet minden hónapban, elsajátítani a kotta olvasást és hangszeren az alap hangok lejátszását, és így tovább. Ez azért fontos, mert így le tudod bontani a nagyobb tervet kisebb lépésekre és napi rutinba beépíthető szokásokra. Például a 20 könyv elolvasása célhoz a napi rutin része lehet az elalvás előtt 20-30 perc olvasás, mert ez egyszerre nem hosszú órákat felölelő tevékenység, viszont gyorsan összeadódik és egész könyveknek lehet így a végére érni. A receptek megtanulásához a heti rutin része lehet valami újat főzni, hiszen így nem kell egy teljes napot a konyhában tölteni, hogy hirtelen rengeteg újdonságot megtanulj elkészíteni, de egy kis változatosságot hoz a hétbe, hogy mindig van egy új recept, amit ki lehet próbálni.

Fontos, hogy ezek a kitűzött célok elérhetők, teljesíthetőek legyenek, hiszen ez tudja fenntartani a motivációt a folytatáshoz. Azzal, hogy elérjük ezeket, azt érezzük, hogy bár voltak kihívások a tanulásban, nem volt hiábavaló, mert egyértelműen látszik, hogy milyen messzire jutottunk a kiindulási állapottól. Ez aztán megadja a lökést, hogy a következő célt is kitűzzük és afelé is haladjunk folyamatosan.

Az elérhető célokhoz kapcsolódóan érdemes a kisebb mérföldköveket is kijelölni a tanulásnál. Nyelvtanulásnál ez lehet egy adott igeidő elsajátítása, a recepteknél egy adott fogás olyan szintű ismerete, hogy már emlékezetből, recept nélkül el tudod készíteni, egy fizikai készségnél, mint például a kerámia edények készítésénél, az első önálló bögre megformálása. Bármi lehet ez az adott területtől függően, de segít, ha ezeket megünnepeljük, egyáltalán megállunk és rácsodálkozunk. Csak úgy, mint a nagyobb célok elérése, ez is ahhoz járul hozzá, hogy magunk is lássuk a fejlődést, és érezzük a befektetett munka, idő és energia kifizetődését. Különösen azért fontos ez, mert az élethosszig tartó taulás zöme nem hagyományos oktatási rendszerben történik, így nem jár jegy, diploma azért, hogy elértük az egyes lépcsőket. Az élethosszig tartó tanulással és a folyamatos fejlődéssel kapcsolatos lelkesedésünket viszont fenn tudjuk így tartani. Például megtanultunk egy idegennyelvet hosszú évek munkájával és a sikerélménynek hála belevetjük magunkat a következőbe. A nyelvtanulás eleje mindig nehéz, hiszen ilyenkor még keveset tudunk és alig tudjuk magunkat kifejezni, hiába vannak komplex gondolataink, de a korábbi sikerekhez kapcsolódó öröm segít ezeken a nehezebb szakaszokon átlendülni.

Az ember szociális lény, ezért az is sokat segít a tanulásban, ha van hozzá egy közösségünk. Bár a fókuszált munkát azzal azonosítjuk, hogy egyedül ülünk a tananyag vagy feladatok fölött és minden figyelemelterelésre alkalmas körülményt igyekszünk kizárni, sokkal nehezebb hosszútávon teljesen egyedül fejlődni. A társaság szintén motiváló erővel hat azokban a pillanatokban is, amikor elfáradunk, nem fejlődünk olyan tempóban, ahogy elképzeltük és elhagynánk a szokást. Ilyenkor a közösség már csak azért is motivál, mert ők folytatják a tanulást, így, ha másért nem, miattuk mi sem adjuk fel. Ilyen például, amikor barátokkal, ismerősökkel együtt jársz az edzőterembe és valakinek nincs kedve elindulni, így egyedül valószínűleg nem is menne, viszont mivel a barátai már készülődnek, és indulnak, ő is megy, legalább a társaság kedvéért. De ilyen lehet az olvasás kapcsán egy könyvklub vagy egy strukturáltabb tanulás esetében egy tanuló csoport, akikkel meg lehet osztani az adott tantárgy vagy készség nehézségeit, és némi panaszkodás után közösen folytatni annak az elsajátítását. Ha a tanulni kívánt készség közösen végezhető, akkor a heti rutin része lehet a tanulócsoporttal közös tanulási alkalom. Ha inkább egyénileg elsajátítandó, akkor úgy segíthet a közösség, hogy mindenki maga tanul, de a tagok rendszeresen összegyűlnek egy megbeszélésre, ahol tippeket cserélnek, megosztják a nehézségeiket és sikereiket, ami támogató erővel hat a többiekre is.

Az élethosszig tartó tanulásban az is segít, ha kipróbálunk különböző tanulási technikákat. Sokakat ugyanis az tart vissza az iskolán kívüli tanulástól, hogy a hagyományos oktatási rendszerekben nem voltak sikerélményeik, és azt érezték, hogy nem tudnak tanulni. Viszont nagyon valószínű, hogy csak nem tudtak úgy tanulni, ahogy az adott intézmény azt megkövetelte, és nem az intelligenciájukkal vagy kíváncsisággal volt a probléma. Ezen segít túllépni, ha különböző módszereket kipróbálunk annak érdekében, hogy metaláljuk azt, ami számunkra a leghatékonyabb. A különböző tanulási technikák hasznossága is változó attól függően, hogy milyen készséget, képességet igyekszünk éppen elsajátítani. Mivel nincsenek mások által megszabott követelmények és teljesítési időpont, szabadon kísérletezhetünk ezekkel amíg megtaláljuk a megfelelőt.

Amellett, hogy a rutin részévé tesszük a tanulást, a rutin megfelelő pontján az ideális körülményeket is meg kell teremtenünk ehhez. Szükség van egy olyan helyszínre, ahol csend és nyugalom vár, illetve, amit ilyen módon összekapcsolunk a tanulási folyamattal. Például, ha a kanapé a kikapcsolódás, sorozat nézés, baráti beszélgetések helyszíne, akkor itt valószínűleg nem leszel olyan hatékony a tanulásban, mintha egy annak dedikált helyen tennéd. A rutinba nem csak a tevékenységet, de annak a helyét is be tudod építeni, ami még egy lépéssel előrébb segíti az agyadat a fókuszálásban. Például a tanulás helyszíne mindig az íróasztal, akkor amikor a napban eljön a tanulásra szánt óra, elhelyezkedsz az asztalodnál, és hozzászoksz, hogy akkor és ott tanulni fogsz, nem a telefonodat veszed majd elő, hogy a közösségi médiát görgesd vagy a barátaidnak írj.

Használd bátran a technológiát, mint segédeszközt a tanuláshoz! Ne helyettesítsd a tudás megszerzését azzal, hogy olyan digitális eszközöket használsz a mindennapi életedben, amik látszólag szükségtelenné teszik ezeknek a készségeknek a meglétét, de használd őket arra, hogy kialakítsd a legoptimálisabb tanulási programot! Találhatsz tananyagokat, tippeket, gyakorolhatod az idegennyelvű kommunikációt erre kifejlesztett chatbotokkal, tantárgyakhoz találhatsz magyarázó anyagokat, vagy a mesterséges intelligencia mások által betáplált adatok alapján tud javaslatokat tenni, hogy hogyan építsd fel a tantervedet. Amellett, hogy az internet rengeteg lehetőséget kínál, ha a fizikailag megfogható tankönyveket részesíted előnyben, vagy hirtelen nem tudod, hogy hol is kezd a tanulás tervezését, sokat segíthet a városi könyvtár is, ahonnan rengeteg hasznos anyaghoz hozzájuthatsz.

A legfontosabb minden tippen átívelően, hogy az élethosszig tartó tanulás egy hozzáállás, mentális állapot. Ez nem egy cél, amit el lehet érni, hanem egy folyamatos út, amin fejlődik az ember, a kíváncsiságának egy részét kielégíti, ami újabb kérdéseket és érdeklődést vet fel, és hozzájárul, hogy kicsit más megközelítésből, más színben lássuk a világot. Ne kötelezettségként vagy feladatként tekints erre, hanem lehetőségként! Szabadságot kíván, hogy teljesen személyre szabhatod a tanulásodat, azzal foglalkozhatsz, ami mindig is érdekelt, vagy éppen egy frissen látott videó alapján egy nyúlüregbe vitt a kutatása. Nincsenek külső elvárások, csak magadnak bizonyítod, hogy meg tudod csinálni és hogy érdekel a világ. Csak úgy, mint bármi mást, a tanulást is a mindennapi rutin részévé lehet tenni, és így egy idő után fel sem tűnik, hogy erre külön időt szántál, viszont az eredményeként látni fogod a rengeteg megszerzett tudást, készséget és képességet.

források: www.unesco.org, www.cedefop.europa.eu, www.hbr.org, www.phoenix.edu, www.medium.com,
képek forrása: www.pexels.com, www.unsplash.com, www.pixabay.com