Melyik iparágak keresik a leginkább a dolgozókat 2025 őszén?

... illetve olyan változásokat, amik az elmúlt időszakban kezdtek igazán felerősödni. Mivel Magyarország az Európai Unió tagja, része egy olyan gazdasági együttműködésnek és piacnak is, ami nagyban befolyásolja a helyi munkaerőpiaci trendeket. Ez a gazdasági együttműködés azért is fontos, mert ez lehetővé teszi, hogy a magyar állampolgárok munkavállalóként könnyen költözhessenek, közlekedjenek az EU-n belül, így olyan ágazatokba is bekerülhetnek, ami Magyarországban még csak kezdeti stádiumban van, más tagállamokban viszont már húzóágazatnak tekinthető. Emiatt a cikk elsősorban a magyar piacra és iparágakra koncentrál, viszont az Európai Unióra is kitekint, hiszen ez nagyban befolyásolja a hazai eseményeket is.

A KSH adatai szerint Magyarországon 4% körül mozog a munkanélküliség, viszont így is vannak olyan iparágak, amik folyamatosan munkaerő hiánnyal küzdenek, így ezek éveken, évtizedeken keresztül biztos karriert tudnak nyújtani. Az egészségügy például az egyik ilyen terület. Ezen túl kiemelet növekedést mutat a gyártóipar, a logisztika, az információ-technológia (IT) is. Ezen ágazatok természetesen számos konkrét feladatkört foglalnak magukba. Például az egészségügyben az orvosok és ápolók mellett a diagnosztikával, betegek mozgatásával, ügyintézéssel foglalkozó szakemberekre is szükség van. Az EU szakképzési előrejelzésekkel foglalkozó intézete, a Cedefop, szerint Magyarországon a következő években a mérnöki, egészségügyi és informatikai területeken várható tartós keresletnövekedés. Más típusú munkák, mint az adminisztratív feladatkörök előreláthatóan csökkenni fognak, ahogy a mesterséges intelligencia és a digitalizáció elterjedése ezen feladatokat leegyszerűsíti és felgyorsítja. Mindezek miatt érdemes megfontoltan tervezni a következő karrier lépéseket a magyar és európai trendek figyelembe vételével, hiszen az olyan szakmák, amik egy generációval ezelőtt a biztos karriert jelentették mára már lehet, hogy veszítettek a jelentőségükből, míg mások az elmúlt néhány évben alakultak csak ki. A következőkben bemutatjuk, hogy melyek a legkeresettebb iparágak 2025 őszén.

1. IT, mesterséges intelligencia (MI) és kiberbiztonság

Az OECD adatai szerint Európában a digitális gazdaság továbbra is a leggyorsabban növekvő területek közé tartozik. Magyarországon elsősorban Budapestre koncentrálódik, illetve nagyobb egyetemi városokban, mint Szegeden és Debrecenben is vannak képviselői. A konkrét munkavállalók, akiket a cégek nagy mennyiségben keresnek szoftverfejlesztők, adat- és gépi tanulásra specializálódott mérnökök, kiberbiztonsági tanácsadók. A következő években a mesterséges intelligenciával és kiberbiztonsággal kapcsolatos szakmák a leggyorsabban bővülő piaccá fognak alakulni globálisan. Az EU tagországának állampolgáraiként a magyaroknak több lehetősége van ehhez a húzóágazathoz korán csatlakozni, mint a világ számos más térségének. Az országon belül nemzetközi cégek és helyi startupok is keresik a legtehetségesebbeket. Bár mindkét terület szorosan kapcsolódik az informatikához, olyan más iparágakban is elterjedt a felhasználásuk, mint a pénzügy, egészségügy, vagy a logisztika. Ráadásul nem csak a magánszektornak van szüksége kiberbiztonsági szakemberekre vagy a mesterséges intelligenciát kezelni tudókra, hanem az egyes államoknak és államigazgatási szerveknek is. Így, ha elsajátítod a szükséges tudást, sok részterület közül választhatsz, hogy mire specializálódsz, hol dolgoznál a legszívesebben, illetve hosszú távon kínál álláslehetőségeket ez a terület.

2. Egészségügy és szociális szféra

Demográfiai szempontból öregedő társadalomról beszélhetünk Magyarországon, így egyre több az idős ember, akiknek ellátásra van szüksége, míg nincs ugyanennyi fiatal, aki belépne a munkaerőpiacra. A demográfiai trendek és az egészségügyi, valamint szociális ellátórendszerek leterheltsége miatt ezen ágazatokban folyamatos a munkaerőhiány. 2030-ig Magyarországon a legnagyobb kereslet az ápolók, egészségügyi technikusok és szociális munkások iránt lesz. Az orvosi képzések hosszabbak, mint a legtöbb más szakterületre felkészítő egyetemi szak, illetve az ápoló képzés is hosszabb, mint egy hagyományos alapképzés, emellett viszont egyre több a beteg, akiket a rendszernek ki kell szolgálnia. Ez a két folyamat párhuzamosan erősíti a munkaerőhiány folyamatos fennállását. Nem csak Magyaroroszágon, de egész Európában kritikus szektor az egészségügy, hiszen itt nem csak gazdasági problémát jelent, ha nincsenek betöltve az üres állások, de komoly társadalmi nehézségekhez is vezet. Míg az ingyenes vagy alacsony költségekkel járó állami egészségügyi ellátásban hosszúak a várólisták és a kórházakban, idősotthonokban rengeteg a betöltetlen állás, a betegek számára sokkal költségesebb magánegészségügyi szektorban is nő a kereset. Ráadásul nem csak az idősek és betegek ellátásában van szükség több dolgozóra, de a gyermekvédelemben és a különböző hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatásán dolgozó intézményekben is. Ezen a területen tehát mindig el lehet helyezkedni, koszaktól és a technológia fejlettségétől függetlenül a szociális és egészségügyi ellátórendszerben mindig szükség lesz dolgozókra.
3. Logisztika és ellátási lánc

Az e-kereskedelem és a nemzetközi kereskedelem növekedése miatt a logisztikai ágazatban tartósan magas a munkaerő iránti kereslet. Az EU-ban a legtöbb álláshirdetés jelentleg logisztikai, raktározási és szállítmányozási pozíciókra érkezik. Magyarországon a főváros környékén vannak a legnagyobb logisztikai központok, illetve a határ-menti ipari parkok generálnak még sok munkahelyet ezen a területen. Néhány konkrét pozíció, amikre a legtöbb dolgozót keresik a raktári operátor, targoncavezető, fuvarszervező, illetve a logisztikai menedzser. Az első csoporthoz hasonlóan ez is egy olyan terület, amit jelentősen befolyásol a technológiai fejlődés. Több részfeladattot ugyanis automatizálni lehet, megjelent a robotizált csomagkezelés is. Emiatt a jövőben itt is átalakul az igény, és nagyobb szükség lesz azokra a szakemberekre, akik képesek ezeket a rendszereket kezelni és karbantartani. A logisztikában tehát el lehet helyezkedni ehhez kapcsolódó, sokszor informatikai fókuszú diplomákkal, illetve kevesebb szakképzést igénylő, az áru és csomag mozgatáshoz kapcsolódó feladatkörökben is.

4. Megújuló energia és építőipar

A korszakos trendekhez alkalmazkodva az Európai Unióban egyre nagyobb figyelem irányul az energetika politika átalakítására, a klímapolitika kidolgozására, illetve a zöld energia felhasználásának megnövelésére. Ez a magyar energiaprojektek egy részére is hatással van. Az EU előrejelzései szerint a megújuló energiák (nap, szél, biomassza, geotermikus energia) területén a következő években megnövekedett munkaerőigény várható. Magyarországon az épületfelújításokhoz, az energiahatékonysági beruházásokhoz kapcsolódó szakmák keresettek. Egyrészt megjelennek az olyan elemek, mint a napelemek, napkollektorok, másrészt szükség van olyan villanyszerelőkre, gépészekre, mérnökökre, projektmenedzserekre, akik a megújuló energiahordozókra tudnak fókuszálni a tervezések során; az ilyen terveket képesek kivitelezni. Ezek megjelenhetnek a lakossági igényekben, amikor valaki a saját lakó ingatlanát korszerűsíti, viszont a nagyobb beruházók, mint vállalatok, illetve önkormányzatok is igényt tarthatnak korszerű, fenntartható épületekre. Az építés gyakorlati kivitelező mellett szükség lesz energetikai szakértőkre, környezetvédelmi mérnökökre, jogi tanácsadókra is, akik a kapcsolódó szabályozásokat kidolgozzák, azokat átlátják. Az építőiparban megjelennek új, a fenntarthatóság szellemiségében készülő új eszközök és alapanyagok is, mint például a 3D-nyomtatott építőelemek. Ezek létrehozásához és megfelelő felhasználásához szintén olyan munkaerőre van szükség, aki ezeket jól ismeri. A megújuló energiára és fenntartható épületekre koncentráló részterülete az építőiparnak ismét egy olyan ágazat, ahol szükség van diplomát adó képzést elvégzett szakemberekre csak úgy, mint szakmunkásokra, akik a meglévő építőipari szaktudásukat a zöld elemekhez kapcsolódó ismeretekkel és tapasztalatokkal kiegészítik.

5. Speciális gyártás és autóipar

Nem csak Magyarországon vagy Európában, de globálisan is átalakul az autóipar. Ez pedig jelentős munkaerőpiaci következményekkel is jár. Elterjed az elektromos autók gyártása és felhasználása, ami új készségeket igényel az előállítóktól, míg megszűnnek vagy átalakulnak korábbi autóipari szerepek. Magyarországon évtizedek óta kiemelkedő iparág az autógyártás a győri Audi, a kecskeméti Mercedes, az esztergomi Suzuki és a szentgotthárdi Opel gyárakkal. Ezek mellett megjelent a BYD, kínai elektromos autókat gyártó cég az országban, illetve kifejezett állami céllá vált az elektromos autógyártás kiszolgálása az akkumulátorgyárak kiépítésével. A gyárakban szükség van automatizálási mérnökökre, karbantartókra, robotprogramozókra, minőségbiztosítási szakemberekre. Mivel Magyarországon számos multi cég működik az autóiparhoz kapcsolódóan, ezek igényt tartanak műszaki szakemberekre, logisztikai koordinátorokra, mérnökökre is. A diplomás munkakörök mellett a gyártósoron dolgozó munkavállalókra is szüksége van ennek az iparágnak, így közvetlenül és közvetve rengeteg autóiparhoz kapcsolódó állás van Magyarországon. Mivel különböző országokban termelik ki a szükséges nyersanyagot és építik meg a különböző alkatrészeket, amik végül mind belekerülnek a kész autókba, ez egy olyan ágazat, ami különösen kiszolgáltatott a nemzetközi piacnak, így az ebben való munkavállalás kockázatosabb lehet, mint például a főként országos szintű egészségügyi ellátásban való munkavégzés.

Trendek, kihívások és kockázatok

Az EU-ban 2025-ben a legtöbb új állást az egészségügy, az IT és a logisztika teremtette. Ezzel párhuzamosan a fenntartható fordulat és a technológiai fejlődés amellett, hogy megszűntet korábbi szerepeket, új munkaköröket is létrehoz. Minden szakterületet összevetve elmondható, hogy a mesterséges intelligenciával, fenntarthatósággal kapcsolatos szakmák hozzák a legnagyobb növekedést az új munkahelyek számát tekintve, míg az adminisztratív, és rutinszerű fizikai munkák körében figyelhető meg a legnagyobb csökkenés.

Kockázatot jelent több munkatípus stabilitására nézve is az automatizáció és a mesterséges intelligencia térnyerése. Csökken például a rutin jellegű adminisztratív feladatkörök biztonsága. Kockázatot jelent szintén, hogy az autóipari globális kereslet és a termelést szabályozó környezet bizonytalan, így gyors és váratlan változásokra lehet számítani. Az országon belül regionális eltérések is megfigyelhetők, mert amíg Budapesten vagy Győrben sok ágazatban inkább a munkaerőhiány a jellemző, addig sok vidéki településen a gazdasági központoktól távol a munkanélküliség a meghatározóbb. Ez egész munkaerőpiacra jellemző az a megosztottság, hogy egyes ágazatokban, amiket már részletesen bemutattunk jelentős a munkaerő iránti kereslet, míg máshol nagy kihívást jelent munkát találni.

Összességében tehát elmondható, hogy 2025 őszén Magyarországon a legnagyobb munkaerő-kereslet az IT, az egészségügy, a logisztika, az építőipar és a speciális gyártás területén figyelhető meg. Ezeket a szektorokat érdemes figyelni álláskeresőként, illetve az ezekhez kapcsolódó készségeket célszerű célzottan fejleszteni. A munkaerő piac változásai miatt talán a legfontosabb készség az alkalmazkodni tudás, hiszen ahogy változnak a húzóágazatok, úgy alakul át az is, hogy milyen készségekkel, tudással, ismeretekkel lehet stabil, jól fizető állást találni.

források: www.ksh.hu, www.cedefop.europa.eu, www.oecd.org, www.weforum.org, www.euronews.com, www.theguardian.com, www.ft.com
képek forrása: www.unsplash.com, www.pexels.com, www.pixabay.com