Így kerülj bármikor flow-ba!

De mit is jelent mindez és hogyan lehet ide kerülni? Egyáltalán jó dolog ez? Minderre választ adunk a továbbiakban.

Csíkszentmihályi Mihály, pszichológus nevéhez kapcsolódik az elnevezés. Definíciója szerint a flow állapotban az embert azt tapasztalja, hogy egy őt lebilincselő és élvezetes feladat teljesen magával ragadja és leköti a figyelmét. Ilyenkor teljesen elveszti az időérzékét, és elfeledkezik mindenről, ami nem az adott feladattal kapcsolatos.

Érdemes megérteni a flow állapot néhány alapvető jellemzőjét, hogy ezek alapján megérthessünk, hogyan tudjuk ezt a saját életünkben is elérni. Már említettük, hogy teljesen lebilincseli az embert a feladat, viszont is igaz, hogy ennek a megoldása kihívást jelent számára. Ha túl könnyű lenne a feladat, akkor nem kötné le hosszasan a megoldásért való küzdelem, hiszen nem kellene a megoldáshoz teljesen koncentrálni. Ezzel szemben a túl nehéz feladatok sem működnek a flowban, mivel ezek elveszik a lelkesedést, így az elmélyülés lehetőségét is. A feladatnak mindenképpen kell, hogy célja legyen. Nem világmegváltó célokra kell itt gondolni, hiszen az olvasás, színezés, kirakózás közben is kialakulhat a flow; ezekben az esetekben a könyv befejezése, a kép kiszínezése, a kirakó összeépítése a cél. Ezzel a célért való tevékenykedéssel összefügg a visszajelzés igénye is. A színezés és kirakó példájánál maradva tekinthetünk az egyes elemekre visszajelzésként. A kirakó darabjain látjuk, hogy összeillenek és lassan elkezd kialakulni a teljes kép, a színezésnél pedig a fekete-fehér körvonalazott ábra egyre élénkebb és teljesebb lesz a színektől. Itt tehát nem csak a cél elérésekor kapnak visszajelzést a flow élményt élvezők, amikor kész van a kirakó vagy a színező, hanem lépésenként, ami jó érzéssel tölti el őket minden egyes elem teljesítésekor, hiszen ez arra utal, hogy jó munkát végeznek.

Fontos eleme a flow-nak, hogy az ember saját irányítása alatt tudja a szituációt. Nem külső szereplők határozzák meg, hogy mit kell csinálnia és azt jól csinálja-e, hanem maga választja és végzi a feladatot, amire teljesen rá tud koncentrálni. Ehhez is kötődik a nyugalom, ami a flow állapotot jellemzi. Egyrészt, az ember annyira a feladatra koncentrál, hogy megszűnnek a külső tényezők, a feladattól független gondolatairól is elfeledkezik, így nem aggódik, stresszel annyira. Másrészt, nem kell aggódni a feladat miatt. Teljesen lefoglalja ugyan a személyt, de nincs a külső nyomás, a teljesítés kényszere, ami ezt a nyugalmat megzavarná. A feladatnak tehát fontos jellemzője, hogy nem külső forrásból jön, hanem belső igényt, késztetést érzünk a teljesítésére. Éppen ezért is kapcsolódik a flow sokszor a szabadidős tevékenységekhez, hiszen ezeket az ember maga választja saját maga számára és nem a kiemelkedő eredmény elérése a feladat, hanem egyszerűen csak élvezi, amit csinál és az örömérzetért folytatja.

Ahogy már említettük, a flow-ban az ember elfeledkezik minden külső tényezőről, ami nem a konkrét feladathoz kapcsolódik. Éppen ezért ilyenkor a fizikai igények nem csak háttérbe szorulnak, de ezeket is kizárja az ember. Nem tűnik fel a fáradtság, az éhség vagy a kar zsibbadása egy kényelmetlen pozícióban festés miatt sem. Mindezt csak utólag realizálja az, aki már éppen kikerül a flow állapotból és egyszerre rácsodálkozik arra, hogy mennyi idő eltelt anélkül, hogy észre vette volna, és mennyi mindent érez a testében, amiről ezen idő alatt elfelejtett tudomást venni.

Három nagy előnye a flow-nak a nagy mértékű produktivitás, a megnövekedett elégedettség érzés és az érzelmek szabályozásának javulása. A produktivitási előnyt talán nem is kell magyarázni, hiszen amikor valaki csak egyetlen feladatra összpontosít, abban a feladatban nyilván rendkívül hatékony és nagy teljesítményű lesz. Az elégedettséghez hozzájárul a folyamatos visszajelzés, illetve az, hogy az ember élvezi, amit csinál, így ez egyértelműen jó érzéssel tölti el. Végül pedig azért segíti a flow az érzelmek szabályozását, mert a már tárgyalt módon segít csökkenteni a stresszt és szorongást. Azzal, hogy ezeket csökkentjük, nem uralkodnak el rajtuk és okoznak fásultságot, hanem képesek vagyunk a kiváltó okokat megfigyelni és már a probléma kialakulásakor kezelni.

Miután mindezt megtudtuk a flow állapotról nézzük is meg, hogy hogyan lehet ezt elérni, hogyan tudunk mi is bekerüli a „zónába”. Először is, a legfontosabb egyértelmű és elérhető célokat állítani magunk elé. A flow része, hogy egy tisztán látható végpont felé dolgozunk. Ha ez nincs meg, akkor a sikerélményt is rontja, hiszen nem érezzük azt, hogy befejeztünk egy feladatot, teljesítettünk egy kihívást. Ez összefügg azzal is, hogy kontroll alatt tartjuk a helyzetet, hiszen mi magunk szabhatjuk meg ezt az elérendő célt. Magunkat ismerve tudjuk beállítani a feladat nehézségét is a céllal együtt. Kulcsfontosságú, hogy annyira legyen nehéz a feladat, hogy felkeltse és meg tudja tartani az érdeklődést, se túl könnyű, se túl nehéz ne legyen. Ha maga a feladat nincs is teljesen a saját befolyásunk alatt, a körülményekre még mindig hatással lehetünk és például kihívjuk magunkat arra, hogy a feladatot ne csak elvégezzük, de a lehet leggyorsabban vagy éppen legpontosabban tegyük azt.

Meg kell könnyítenünk saját magunk számára, hogy koncentráljunk. Ebben segíthet, ha olyan időszakokat teremtünk a napunkban, amikor zavartalanul tudunk dolgozni. Home office munka esetén ez lehet az az idősáv, amikor a többi családtag iskolában vagy munkában van, így véletlenül sem trappolnak be az otthoni irodába az elmélyülést ezzel megzavarva. Azzal is jelentősen megkönnyítjük a koncentrációt, hogy eltávolítjuk a telefont a közelünkből. Ha nem látjuk magát a tárgyat vagy a felvillanó új értesítéseket, nem vonja el a figyelmünket, nem szakít ki a flow-ból.

Azzal is segíthetjük a flow-ba kerülést, ha rutinokat építünk köré. Egy megelőző rutin például el tudja indítani az agyban a folyamatot, hogy felkészülünk erre az állapotra. Ez a rutin egyéntől és a flow-t kiváltó tevékenységtől is függ. Festés esetén például lehet ez az állvány felállítása, a festékek, ecsetek és vásznak előkészítése, a festéktől védő kötény felvétele. Egy olvasás köré szervezett flow esetén ezen előkészületek kevéssé relevánsak; itt jobb elemek lehetnek a megelőző rutinban a szokásos olvasós pokróc és párna elrendezése, egy ital kiválasztása és elkészítése. Azért is fontosak ezek a rutinok, mert itt még teljesen tisztában vagyunk a fizikai szükségleteinkkel, így az előkészített takaróval meg tudjuk előzni, hogy olvasás közben fázzunk vagy az italok elrendezésével segítünk, hogy a flow-ban is megfelelően pótoljuk a folyadékot.

Végül, de nem elhanyagolandó ez sem, fontos megismernünk önmagunkat.  Így tudjuk megállapítani, hogy milyen feladatok érdekelnek és kötnek le, mi az, ami hozzá segít a flow állapothoz és mi az, ami kizökkent belőle. Milyen szinten vagyunk az adott tevékenységben, és ez alapján hova kellene belőni a feladatot a nem túl nehéz, de nem is túl könnyű regiszterbe.

A flow tehát egy jó állapot. amibe érdemes bekerülni. A hobbikban és a munkánk során is jól jön, amikor produktivitásra és elmélyült munkára van szükség, viszont általában másfél-két órát képes az ember ebben az állapotban lenni, így nem szabad erőltetni, hogy folyamatosan flow-ba legyünk; ez egyszerűen nem reális. Amikor viszont eljutunk ide, élvezzük ki, hogy csak a feladat van és mi, az időből és külső tényezők közül pedig kiszakadunk.

források: betterup.com, positivepsychology.com
képek forrása: unsplash.com