Hogyan szerezd meg az első munkád?

Elvileg most lépsz be a munka világába, tele vagy tervekkel, tanultál éveken keresztül, talán még több diplomád is van, aztán megnyitod az állásportálokat, és azzal szembesülsz, hogy a „pályakezdő” pozíciók egy részénél is egy-két év tapasztalatot kérnek. Ilyenkor könnyű arra gondolni, hogy ördögi körbe kerültél: munkatapasztalat nélkül nem vesznek fel, munkát pedig csak akkor kaphatsz, ha már van tapasztalatod. A valóság szerencsére ennél árnyaltabb. Az első állás megszerzésénél nem az a cél, hogy úgy nézz ki, mintha már tíz éve a szakmában dolgoznál. A cél az, hogy megmutasd, hogy érdemes beléd fektetni.

Ehhez pedig nem kizárólag korábbi munkahelyekre van szükség. Egyetemi projektek, gyakornoki időszakok, diákmunkák, önkéntesség, saját projektek, tanfolyamok, nyelvtudás, digitális készségek és akár egy jól felépített szakmai kapcsolat is hozzátehet ahhoz, hogy komolyabb jelöltnek tűnj. Az első állás ráadásul nem feltétlenül álmaid munkája lesz. Sokkal fontosabb, hogy olyan helyről indulj, ahol tanulhatsz, tapasztalatot szerezhetsz és megismerheted, hogyan működik egy valódi munkahely. Az első munka későbbi lehetőségeket alapozhat meg, tapasztalatot, készségeket és szakmai kapcsolatokat adhat, amelyeket később már az önéletrajzodban is fel tudsz használni. Ha egyszer már bekerültél a munkaerőpiacra, akkor könnyebb lesz váltani már igazolható tapasztalattal, mint elkezdeni.

Először ne munkát keress, hanem irányt!

Mielőtt elkezdesz húsz különböző pozícióra jelentkezni, érdemes egy pillanatra megállni. Nem azért, mert tökéletesen tudnod kell, mit szeretnél csinálni életed hátralévő részében. Pályakezdőként ez irreális elvárás lenne, ráadásul sokkal több lehetőséget láthatsz magad előtt, mint a korábbi generációk. A végtelen lehetőségek között jó, ha legalább azt tudod, milyen irányok érdekelnek. Gondold végig, hogy milyen feladatokat szeretsz! Inkább emberekkel kommunikálnál, adatokat elemeznél, szerveznél, alkotnál, értékesítenél, problémákat oldanál meg vagy technikai feladatokkal foglalkoznál? Milyen tantárgyakat, egyetemi projekteket vagy tevékenységeket élveztél a legjobban? Milyen munkakörnyezetben tudod elképzelni magad? Ezután nézz meg valódi álláshirdetéseket! Nem feltétlenül azért, hogy azonnal jelentkezz, hanem azért, hogy lásd, mit keresnek a munkáltatók.

Ha például öt-tíz hasonló junior álláshirdetést átnézel, hamar kirajzolódhat, hogy bizonyos készségek rendszeresen visszatérnek. Lehet, hogy az Excel, az angol nyelv, egy adott szoftver, az ügyfélkommunikáció vagy valamilyen digitális ismeret szerepel szinte mindenhol. Ezekből már összeállíthatod a saját fejlesztési tervedet. A jelentkezés előtt érdemes meghatározni a célzott munkakört és iparágat, majd ehhez igazítani az önéletrajzot, a szakmai jelenlétet és a tanulást. Segít, ha már az egyetemi évek alatt is elkezded legalább fejben kialakítani az elképzelt irányt, mert így a választható tárgyakat és az önkéntes, szabadidős tevékenységeket, az önfejlesztést is ebbe az irányba tudod folytatni. De ha frissen szerezted meg a diplomádat, és most kezded el keresni a szakmai utadat, akkor sincs semmi veszve, tudatos lépésekkel megszerezheted az első munkádat.

Mi számít tapasztalatnak, ha még nem dolgoztál?

A „nincs tapasztalatom” gyakran valójában azt jelenti, hogy „nincs sok hivatalos munkatapasztalatom”. Ez két külön dolog. Ha egyetemen vagy főiskolán csoportos projektet készítettél, az tapasztalat. Ha szakdolgozatod során adatokat gyűjtöttél és elemeztél, az tapasztalat. Ha egy diákszervezet rendezvényét szervezted, szintén az. Ha önkénteskedtél, diákmunkát vállaltál, saját weboldalt készítettél vagy szabadidődben programozási projektet csináltál, ezek mind felhasználhatók.

A releváns tapasztalatnak nem feltétlenül kell fizetett, teljes munkaidős munkából származnia. Gyakornoki munka, önkéntesség, részmunkaidős állás, egyetemi szervezeti tevékenység és saját projektek is bemutathatók szakmai tapasztalatként, ha azokat jól illeszted be az önéletrajzodba. A lényeg az, hogy ne csak felsorold őket, hanem mutasd meg, mit tanultál belőlük. Egy rendezvényszervezés például nem egyszerűen annyi, hogy „részt vettem egy egyetemi esemény megszervezésében”. Sokkal informatívabb, ha kiderül, hogy kommunikáltál a résztvevőkkel, egyeztettél előadókkal, kezelted a programot vagy éppen közösségimédia-tartalmakat készítettél. Egy ilyen tapasztalatból máris kiolvasható a kommunikáció, a szervezőkészség, az együttműködés és a problémamegoldás. Egy gyorséttermi diákmunka kapcsán kiemelheted az ügyfélkommunikációt, a feladatok priorizálását, a csapatmunkát, mint elsajátított készségek.

Ne általános önéletrajzod írj!

Az önéletrajzod az egyik legfontosabb eszközöd az első állás megszerzésében. Nem kell túldizájnolni, és nem kell mindenáron egyedi műalkotást készíteni belőle. Sokkal fontosabb, hogy gyorsan áttekinthető és az adott pozícióhoz releváns legyen. A leggyakoribb hiba az, hogy a pályakezdő elkészít egyetlen CV-t, majd ugyanazt küldi el mindenhová. Ennél sokkal hatékonyabb, ha van egy részletes „mester-CV-d”, amelyben minden fontos tapasztalatod szerepel, és ebből készítesz célzott változatokat. Ha marketinges pozícióra jelentkezel, hangsúlyozd a kommunikációs, tartalomkészítési vagy digitális tapasztalataidat. Ha pénzügyi állásra pályázol, az elemzési, Excel- és számolási készségeid kerüljenek előrébb. Ha ügyfélszolgálati munkát keresel, a kommunikáció, a problémamegoldás és a korábbi ügyfélkapcsolati tapasztalat legyen hangsúlyos.

Amikor jelentkeznél egy pozícióra, a hirdetést elolvasva kiderül, hogy milyen készségekre, tapasztalatokra számítanak legjobban a toborzók, így a saját összes tapasztalatodból ki tudod emelni azokat, amik konkrétan kapcsolódnak ehhez a hirdetéshez. Kevés, de jó minőségű, a hirdetéshez és pozícióhoz igazított jelentkezésből nagyobb eséllyel lesz egy olyan, ahova felvesznek, mintha elküldenél több száz általános CV-t és motivációs levelet minden álláshirdetésre, ami csak szembe jön veled.

Az önéletrajzok esetében a forma mellett a megfogalmazás is sokat számít. A „segítettem a projektben” például elég semmitmondó. A „négyfős csapat tagjaként kutatási adatokat gyűjtöttem és az eredményeket prezentációban foglaltam össze” már sokkal többet mond. Ha konkrét szám adatokkal tudod alátámasztani a tevékenységed eredményét, akkor ezt is mindenképpen sorold fel! Ha nem számszerűsíthető a munkád, akkor is fókuszálj a konkrétumokra, hogy egy teljesebb képet adj a tudásodról a toborzóknak.

Mit írj a motivációs levélbe?

A motivációs levél sok pályakezdő számára az egyik legkellemetlenebb része a jelentkezésnek. Mit lehet írni egy olyan levélbe, amelyben még nincs tíz évnyi szakmai eredmény? A válasz: nem kell tíz évnyi eredményt kitalálnod. A motivációs levél feladata nem az, hogy másolatot készíts a CV-dről. Inkább azt kell megmagyaráznia, miért érdekel az adott pozíció, miért pont az adott vállalat, és milyen konkrét tapasztalatod vagy készséged kapcsolódik hozzá. Kerüld az általános mondatokat, például azt, hogy „mindig is érdekelt az Önök nagyszerű vállalata”. Ez önmagában semmit nem bizonyít. Sokkal jobb, ha megnevezel valamit, ami ténylegesen felkeltette a figyelmedet. Ha például egy cégnél azért jelentkezel marketinggyakornoknak, mert az egyik kampányuk különösen érdekes volt számodra, ezt érdemes megemlíteni. Ez azt mutatja, hogy nem vaktában küldöd el ugyanazt a levelet ötven cégnek. A levél másik fontos része a kapcsolódás. Ha nincs szakmai tapasztalatod, keresd meg azt az egyetemi projektet, tanfolyamot, diákmunkát vagy önkéntes tevékenységet, amelyből olyan készség származik, amire a munkáltatónak szüksége van. A jó motivációs levél lényegében egy rövid válasz három kérdésre: miért ez a munka, miért ez a cég, és miért lehetek én érdekes jelölt?

Tanulj célzottan, ne csak tanúsítványokat gyűjts!

Ha kevés tapasztalatod van, az egyik legjobb módja annak, hogy erősítsd a profilodat, ha megszerzel néhány, a célzott munkakörhöz valóban használható készséget. Nem kell egyszerre tíz online tanfolyamot elvégezned. Válassz ki egy-két olyan területet, amit rendszeresen kérnek a számodra érdekes állásoknál. Ha például digitális marketing érdekel, tanulj analitikát, SEO-t, hirdetéskezelést vagy tartalomkészítést! Ha irodai munkát keresel, fejleszd az Excelt, a prezentációkészítést és az adatkezelést! Ha technológiai pálya érdekel, készíts saját projekteket! A legfontosabb, hogy a megszerzett tudásnak legyen valamilyen látható eredménye. Egy tanfolyam elvégzése jó, de még jobb, ha utána van egy projekted, amelyet meg tudsz mutatni. Egy saját projekt tulajdonképpen mini munkatapasztalatként működhet. Azt bizonyítja, hogy képes vagy önállóan tanulni és alkalmazni a megszerzett tudást.

A LinkedIn ne csak egy online CV legyen!

A LinkedInnel kapcsolatban két véglet létezik. Van, aki egyáltalán nem használja, más pedig létrehoz egy profilt, majd hónapokig hozzá sem nyúl. Pályakezdőként érdemes a kettő között megtalálni az egyensúlyt. Legyen normális profilképed, világos fejléced, szerepeljen benne, mit tanulsz vagy milyen területen keresel lehetőséget, és töltsd ki a releváns részeket. Ha van projekted, tanúsítványod, szakmai munkád vagy portfóliód, azt is érdemes megmutatni. Ez a platform nem csak álláskereső oldal, hanem a szakmai kapcsolatok építésére és a személyes szakmai jelenlét kialakítására is használható. Ne állj meg a profil kitöltésénél! Kövess olyan vállalatokat és szakembereket, akiknek a munkája érdekel! Olvass szakmai tartalmakat! Ha van hozzá értelmes hozzászólásod, kommentelj! Ha egy projekteden dolgozol, akár meg is oszthatod a tanulságait. Nem kell influenszerré válnod. A cél egyszerűen az, hogy ha valaki rákeres a nevedre, ne egy üres profilt találjon, hanem egy olyan embert, akiről látszik, hogy érdeklődik a szakmája iránt.

A networking nem azt jelenti, hogy állásért könyörögsz

A networking szó hallatán sok pályakezdőnek azonnal kellemetlen érzése támad. Mintha egy konferencián körbe kellene járnia névjegykártyákkal, és mindenkinek azt mondania: „Nincs egy állásod?” Nem erről van szó. A kapcsolatépítés sokkal inkább arról szól, hogy megismered azokat az embereket, akik ugyanazon a területen dolgoznak, mint ahol te szeretnél elhelyezkedni. Kezdheted egyszerűen. Írj LinkedIn-en egy volt egyetemi hallgatóra, aki már azon a területen dolgozik, ami érdekel. Kérdezd meg, hogyan jutott el oda, milyen készségeket tart fontosnak, vagy mit tanácsolna annak, aki most kezdi. A cél nem feltétlenül az, hogy azonnal állást kapj tőle. Lehet, hogy csak egy hasznos tanácsot kapsz. Lehet, hogy megismer valakit, akinek később szüksége lesz junior munkatársra. Vagy egyszerűen rájössz, hogy egy adott terület mégsem neked való.

A célzott, minőségi kapcsolatépítés megint egyre inkább a tömeges jelentkezés alternatívája. Érdemes rövid, céltudatos kapcsolatokat kialakítani és szakmai beszélgetéseket kezdeményezni ahelyett, hogy minden megkeresésben közvetlenül állást kérnénk. És igen, az ismeretségek tényleg számítanak. Nem azért, mert „csak protekcióval lehet elhelyezkedni”, hanem mert egy ajánlás vagy egy személyes kapcsolat segíthet abban, hogy a jelentkezésed ne vesszen el a többi között. Az AI által egyre könnyebben előállítható, hasonlóan professzionális CV-k és motivációs levelek miatt bizonyos munkáltatók ismét nagyobb figyelmet fordítanak a személyes ajánlásokra és a bizalmon alapuló kapcsolatokra.

Ne csak a nagy állásportálokat nézd!

Az első állás megtalálásához érdemes több csatornát használni. Természetesen fontosak az állásportálok, de ne állj meg náluk! Nézd meg a vállalatok saját karrieroldalait, a LinkedInt, az egyetemed karrierközpontját, a szakmai szervezetek oldalait és az adott iparágra specializálódott portálokat is! Az egyetem különösen értékes forrás lehet. Sok intézmény szervez karriernapokat, állásbörzéket, szakmai rendezvényeket és alumni-programokat. Ezeken nemcsak álláshirdetésekkel találkozhatsz, hanem közvetlenül beszélhetsz olyan emberekkel, akik már a szakmában dolgoznak. Az ő szakmai útjuk neked is adhat inspirációt, és mivel már dolgoznak a területen, arra is tudnak javaslatokat adni, hogy melyik oldalakon, milyen keresőszavakkal tudod a legkönnyebben megtalálni a neked való álláshirdetéseket. Az egyetemednek is lehet olyan karrieroldala, ahol az alumni hálózatukon keresztül gyűjtenek össze álláshirdetéseket, így érdemes az egyetemed karrier irodáját vagy annak a weboldalát is felkeresned.

A jelentkezés legyen rendszeres, de ne vaktában történjen!

A „minél több CV-t küldök el, annál nagyobb az esélyem” logika csak részben működik. Sokkal értelmesebb lehet heti néhány igazán releváns pozícióra alaposan jelentkezni, mint naponta húsz teljesen különböző állásra ugyanazzal az önéletrajzzal. Készíts magadnak egyszerű nyilvántartást! Írd fel, hová jelentkeztél, mikor küldted el az anyagot, milyen pozícióra pályáztál, milyen CV-t használtál, és mikor érdemes utánkövetni a jelentkezést! Ez azért is hasznos, mert néhány hét után látni fogod a saját mintáidat. Lehet, hogy sok helyre jelentkezel, de szinte sehová nem hívnak be. Ez arra utalhat, hogy a CV-den vagy a pozícióválasztáson kell változtatni. Ha rendszeresen interjúkra jutsz, de ajánlatot nem kapsz, akkor valószínűleg inkább az interjús készségeidet érdemes fejlesztened. Könnyű azt érezni, hogy milyen szabad pillanatodat jelentkezésekkel töltöd, így jobb, ha vezetsz egy táblázatot arról, hogy mire jelentkeztél ténylegesen. Előfordulhat, hogy csak a portálokat böngészed, de valójában nagyon kevés pozíciónál jutsz el a jelentkezés tényleges leadásáig, így egy táblázatban ezt is láthatod. Ráadásul sok helyen hosszú az átfutási idő a jelentkezési határidőtől az interjúkig, így lehet, hogy egy olyan helyre hívnak el, ahova szinte már el is felejtetted, hogy jelentkeztél, de saját táblázatod fel tudja frissíteni az emlékeidet és segítheti a felkészülésedet. A visszautasítás nem egyszerűen kudarc lesz, hanem információ.

Az interjú előtt kezdődik az interjú

Ha behívnak, az már azt jelenti, hogy a CV-d és a jelentkezésed felkeltette valaki figyelmét. Innen már nem az a kérdés, hogy tökéletes jelölt vagy-e, hanem hogy hogyan tudod személyesen is alátámasztani azt, amit magadról állítottál. Nézd át újra az álláshirdetést! Olvasd el a vállalat honlapját. Tudd, mivel foglalkoznak, milyen termékük vagy szolgáltatásuk van, és próbáld megérteni, milyen problémára keresnek embert! Gondold végig előre az olyan alapvető kérdéseket is, mint hogy miért érdekel a pozíció, mit tanultál az egyetemen, milyen projektedre vagy büszke, milyen helyzetben kellett problémát megoldanod, és mit szeretnél megtanulni a következő egy-két évben! Pályakezdőként nem baj, ha nincs mindenre kész válaszod. Sokkal rosszabb, ha úgy teszel, mintha lenne.

Az első munka nem kell, hogy tökéletes legyen

Talán ez a legfontosabb gondolat az egész folyamatban. Az első álláskeresésnél könnyű azt hinni, hogy most kell megtalálnod „az igazit”. A valóságban az első munka inkább egy következő lépcsőfok. Lehet, hogy egy gyakornoki pozícióból lesz junior állás. Lehet, hogy egy kevésbé izgalmasnak tűnő első munkahelyen tanulsz meg olyan programot használni, amely két év múlva fontos lesz. Lehet, hogy egy diákmunkából alakul ki egy értékes szakmai kapcsolat. Az is lehet, hogy az első munkahelyed rájössz, hogy teljesen más irányba szeretnél menni. Mindegyik értékes tapasztalat. Az első állás után már nem ugyanaz a helyzet, mint előtte. Lesznek konkrét példáid, referenciáid, munkatapasztalatod, kollégáid és szakmai kapcsolataid. A következő CV-d már nem csak azt fogja elmondani, mit tanultál, hanem azt is, hogy mit csináltál a tudásoddal. Éppen ezért az első munkád megszerzésének legjobb stratégiája nem az, hogy megpróbálod eltitkolni, hogy pályakezdő vagy. Inkább használd ki azt, ami ebben az időszakban az előnyöd lehet: a tanulási hajlandóságodat, a rugalmasságodat, a friss tudásodat, a kíváncsiságodat és azt, hogy még rengeteg irányba fejlődhetsz.

Készíts egy jó CV-t, írj minden alkalommal célzott motivációs levelet, építs szakmai jelenlétet a LinkedInen, használj több álláskeresési csatornát, és beszélgess olyan emberekkel, akik már előtted járnak! A legfontosabb pedig, hogy ne egyetlen jelentkezéstől várd a fordulatot. Az első állás megtalálása sokszor nem egy nagy pillanat, hanem sok kisebb lépés eredménye. Egy elküldött CV, egy újonnan megszerzett készség, egy szakmai beszélgetés, egy egyetemi projekt és egy jól sikerült interjú végül összeállhat egy olyan történetté, amelyre a munkáltató már azt mondja: ezt a pályakezdőt érdemes megismerni.

Források: www.indeed.com, www.fastcompany.com, www.prospects.ac.uk, www.ft.com
Képek forrása: www.unsplash.com, www.pexels.com