Freelancer, részmunkaidő, gig economy: ez a jövő?

Ez abban is megmutatkozik, hogy a munka világa jelenleg látványos átalakuláson megy keresztül, és úgy tűnik, a rugalmasság lassan legalább annyira fontos szempont lett, mint a stabilitás.

Különösen a fiatalabb generációk gondolkodnak másképp a munkáról, mint korábban. Sokak számára ugyanis már nem az a cél, hogy évtizedekre elköteleződjenek egyetlen munkahely mellett, hanem hogy olyan formában szeretnének dolgozni, amely jobban illeszkedik az életükhöz. A munka-magánélet egyensúlya, a szabadabb időbeosztás, a helyfüggetlen munkavégzés vagy épp a több lábon állás sokak számára fontosabb lett, mint a hagyományos keretek.

Ebben persze az is szerepet játszik, hogy megváltoztak az élethelyzetek. Rengetegen például tanulás mellett vállalnak munkát, mások gyereknevelés, pályaváltás vagy másodállás miatt keresnek rugalmas megoldásokat. Számukra a napi nyolcórás munkarend sokszor egyszerűen nem reális opció. Emellett a digitalizáció és az online platformok fejlődése is új ajtókat nyitott, így ma már egy laptopról, telefonról vagy akár egy applikáción keresztül is lehet pénzt keresni.

Nem véletlen, hogy egyre nagyobb teret nyernek az alternatív foglalkoztatási formák. A részmunkaidő, a freelancing és az úgynevezett gig economy ma már nem csupán kiegészítő lehetőségként jelenik meg, hanem sokak számára tudatos karrierút is egyben. Egyesek mellékesként építik be az életükbe, mások viszont fő megélhetésként választják.

De vajon tényleg ezek jelentik a munka jövőjét? Átalakul a hagyományos foglalkoztatás, vagy inkább csak új lehetőségekkel bővül? Mielőtt ezt megvizsgálnánk, érdemes tisztázni, pontosan mit is takarnak ezek a fogalmak, és miben különböznek egymástól. Nézzük sorban!

A részmunkaidő

A részmunkaidő talán a legismertebb alternatív foglalkoztatási forma, és nem véletlenül ennyire népszerű. Míg a hagyományos teljes munkaidő jellemzően napi 8 órát jelent, részmunkaidő esetén ennél rövidebb időtartamról beszélünk, ez lehet például napi 4 vagy 6 óra, de akár heti néhány órás munkavégzés is. Egyébként pont ez a rugalmasság teszi vonzóvá sokak számára, hiszen ideális lehet diákoknak, kisgyermekes szülőknek, pályakezdőknek vagy azoknak, akik másodállásban keresnek plusz bevételi lehetőséget.

Fontos megjegyezni, hogy a részmunkaidő nem jelent kevesebb munkavállalói jogot, tehát a részmunkaidőben dolgozók ugyanúgy jogosultak szabadságra és pótszabadságra, mint a teljes munkaidős alkalmazottak. Bár a ledolgozott órák számával arányosan a fizetés jellemzően alacsonyabb, cserébe nagyobb mozgásteret ad a mindennapokban.

Sokan azt is kérdezik, hogyan hat a részmunkaidő a nyugdíjra. Jó hír, hogy általánosságban a részmunkaidőben töltött idő ugyanúgy szolgálati időnek számít, vagyis egy év részmunkaidős munkaviszony jellemzően egy év szolgálati időnek felel meg. Ez alól viszont kivétel lehet, ha a jövedelem nem éri el a minimálbért, mert ilyenkor arányosításra kerülhet sor. Ha viszont valakinek több részmunkaidős jogviszonya együtt eléri a minimálbért, ez a korlátozás nem feltétlenül érvényesül.

Mint látszik, a részmunkaidő jó példája annak, hogy a rugalmas munkavégzés nem feltétlenül jelent kompromisszumot, sok esetben inkább egy tudatos választás. Nem csoda, hogy egyre többen döntenek mellette.

A gig economy

A részmunkaidő után érdemes megnézni egy jóval újabb, sokak számára még mindig kevésbé ismert fogalmat, a gig economy-t. Röviden ez egy olyan munkamodell, amelyben az emberek nem hagyományos, állandó munkaviszonyban dolgoznak, hanem alkalmi feladatokat, rövidebb projekteket vagy megbízásokat vállalnak, sokszor digitális platformokon keresztül.

Ezt gyakran platformgazdaságnak is nevezik, hiszen működését olyan ismert szereplők testesítik meg, mint a Foodora, a Wolt, az Uber vagy az Airbnb. Ezeken a platformokon a munkavégzés, a fizetés és gyakran még az értékelés is applikációkon keresztül történik, a modell lényege pedig, hogy igény szerint kapcsolja össze a megbízókat és a szolgáltatást nyújtókat.

A gig economy egyik nagy vonzereje a rugalmasság, és az, hogy lehetőséget ad arra, hogy valaki saját időbeosztásban vállaljon munkát, akár mellékesként, akár fő megélhetésként. Sokan inkább extra jövedelemként tekintenek rá, míg mások teljes karriert építenek rá.

Nem véletlen, hogy ez a modell az elmúlt években hatalmas növekedést mutatott. Sokak számára új bevételi forrást, nagyobb szabadságot és alternatívát jelent a hagyományos irodai munkával szemben, ugyanakkor a gig economy megítélése megosztó, hiszen miközben új lehetőségeket teremt, felvet kérdéseket a biztonságról is. A legtöbb platformmunka ugyanis nem jár például klasszikus alkalmazotti előnyökkel, tehát nincs fizetett szabadság, táppénz vagy stabil nyugdíjháttér, és sok esetben a munkavállaló maga viseli a költségek és a kockázatok jelentős részét.

Éppen ezért a gig economy egyszerre lehet hatalmas lehetőség és komoly kompromisszum is, hiszen nagy szabadságot kínál, de cserébe több önállóságot és felelősséget is elvár. Talán épp ez teszi a modern munkaerőpiac egyik legizgalmasabb, és legvitatottabb jelenségévé.

A freelancer, azaz a szabadúszó

A freelancing, vagyis a szabadúszás ma már messze nem csak néhány kreatív szakma kiváltsága. Bár korábban főként újságírókhoz, művészekhez vagy tanácsadókhoz kapcsolták, mára a munkaerőpiac egyik meghatározó formájává vált. Lényege, hogy a munkavállaló nem klasszikus alkalmazottként dolgozik, hanem projektalapon, megbízásokból, jellemzően egyéni vállalkozóként vagy más vállalkozási formában.

Valójában ez a modell nem újkeletű, gondoljunk csak a villanyszerelőkre, asztalosokra vagy színészekre, akik régóta saját projektekből és megbízásokból építik fel a megélhetésüket. A különbség ma inkább az, hogy a digitalizáció miatt a freelancing sokkal több iparágban és sokkal szélesebb körben vált elérhetővé.

A szabadúszó lét egyik legnagyobb vonzereje itt is a rugalmasság. Saját ügyfelek, saját projektek, szabadabb időbeosztás, helyfüggetlen munkavégzés – sokak számára ez jelenti az ideális karrierutat. Különösen igaz ez olyan területeken, mint az IT, a marketing, a design, a tartalomgyártás vagy a tanácsadás.

Ugyanakkor a szabadságnak ára is van. Freelancerként ugyanis nemcsak a munkát végzed, hanem gyakran te vagy egyszerre a vállalkozó, a pénzügyes, a sales-es és a stratégiai tervező is. Míg alkalmazottként egy cég biztosítja a háttértámogatást, szabadúszóként a pénzügyi tervezés, a járulékok, az adózás és a jövőépítés is a te felelősséged. Ez különösen fontos a hosszú távú biztonság szempontjából, hiszen a nyugdíj, a megtakarítás vagy a váratlan helyzetek kezelése itt sokkal tudatosabb tervezést igényel, hiszen nincs mögötted klasszikus alkalmazotti védőháló.

És itt jön a modell árnyoldala is. Bár a freelancer munkák rengeteg szabadságot kínálnak, sok esetben itt is elesnek azok az alapvető munkavállalói jogok, amelyek egy hagyományos állásban természetesek. Tehát nincs fizetett szabadságod, így ha nem dolgozol, nincs bevételed, nincs táppénz, így betegség esetén a kieső jövedelem és a költségek is téged terhelnek, ráadásul a járulékok, eszközök és működési költségek jellemzően mind a te felelősséged

A freelanceing tehát mellékállásként, keresetkiegészítésként vagy tudatosan felépített karrierként rendkívül jól működhet, de főállásként komoly önfegyelmet, üzleti szemléletet és pénzügyi tudatosságot igényel.

Miért vonzóak ezek a formák?

1. Rugalmasság és szabadság

Talán ez a legnagyobb vonzerő, főleg azért, mert sokan már nemcsak munkát keresnek, hanem olyan életformát, amelybe a munka is jobban beleilleszthető. Ezekben a modellekben gyakran te döntheted el, mikor dolgozol, mennyit vállalsz, honnan végzed a feladataidat, és sok esetben azt is, milyen projekteken dolgozol. Ez óriási előny lehet azoknak, akik fontosnak tartják a munka-magánélet egyensúlyát, vagy egyszerűen nem szeretnének merev keretek között működni. A szabadság ugyanis ma már sokaknak nem extra, hanem alapelvárás.

6.kép

2. Nagyobb autonómia

Sokan azért vonzódnak ezekhez a formákhoz, mert nagyobb kontrollt adnak a saját karrier felett. Freelancerként vagy projektalapon dolgozva nem feltétlenül egy hagyományos vállalati hierarchiában mozogsz, hanem sokkal önállóbban alakíthatod a szakmai utadat. Itt tehát a „saját főnököm vagyok” érzés sokak számára kifejezetten motiváló, hiszen nemcsak a munkavégzés módja, hanem a fejlődés iránya is nagyobb részben a saját kezükben van.

3. Több lábon állás, diverzifikált jövedelem

A hagyományos modellben gyakran egyetlen munkáltatótól függ a megélhetés. Az alternatív munkavégzési formák egyik előnye, hogy több ügyfélből, több projektből vagy akár több platformról is származhat bevétel. Ez egyrészt nagyobb szabadságot, másrészt bizonyos esetekben kisebb kiszolgáltatottságot is jelenthet. Ha az egyik bevételi forrás kiesik, még ott lehetnek más lehetőségek.

4. Magasabb kereseti potenciál

Bizonyos területeken kifejezetten vonzó lehet az is, hogy freelancerként vagy projektalapon akár többet lehet keresni, mint alkalmazottként. Különösen igaz ez tudásalapú szakmákban, például IT-ban, marketingben, designban vagy tanácsadásban. Természetesen ez nem automatikus, de sokakat motivál, hogy a bevételük kevésbé fix keretekhez kötött, és jobban összefügghet a teljesítményükkel vagy a megszerzett ügyfélkörrel.

5. A technológia ezt ma már lehetővé teszi

Az is sokat változtatott a munka világán, hogy ma sokkal könnyebb munkát találni vagy ügyfeleket szerezni, mint korábban. Például olyan platformok, mint az Upwork, Fiverr vagy épp a különböző gig economy appok teljesen új utakat nyitottak. Közben a távmunka-eszközök is lebontották a földrajzi korlátokat, így ma már sok munkát bárhonnan el lehet végezni, akár nemzetközi ügyfeleknek is.

+1. Könnyebben igazítható az élethelyzethez

Talán ez az egyik legpraktikusabb előny, ezek a formák ugyanis sokszor könnyebben illeszthetők különböző élethelyzetekhez, legyen szó diákévekről, gyereknevelésről, pályaváltásról vagy nyugdíj melletti munkáról.

Éppen ezért sokan nem is főállás helyett, hanem annak kiegészítéseként választják például side hustle-ként, másodállásként vagy átmeneti megoldásként.

Végső soron ezek a munkamodellek azért ennyire vonzóak, mert nemcsak pénzkereseti formát, hanem sokak számára nagyobb önállóságot, rugalmasságot és életminőséget is kínálnak. És talán épp ezért válnak a munka jövőjéről szóló beszélgetések központi témájává.

Miért lehet ez a jövő?

A részmunkaidő, a freelancing és a gig economy nemcsak átmeneti trendnek tűnik, hanem sok jel arra utal, hogy hosszú távon is egyre nagyobb szerepet kaphatnak a munka világában. A kérdés már nem feltétlenül az, hogy leváltják-e a hagyományos foglalkoztatást, hanem inkább az, mennyire formálják át azt, és hogy miért is lehet ez a jövő. Nézzük is!

1. A munka egyre inkább projektalapúvá válik

A cégek működése változik, sok vállalat ugyanis már nem akar minden feladatra állandó, teljes munkaidős munkavállalót felvenni, inkább adott projektekre szerződtet szakértőket, rugalmas csapatokat épít és gyorsabban alkalmazkodik a piaci igényekhez. Ez nemcsak költséghatékonyabb lehet számukra, hanem sokkal dinamikusabb működést is lehetővé tesz. Ráadásul egyre több helyen az a szemlélet erősödik, hogy nem feltétlenül embereket vesznek fel pozíciókra, hanem kompetenciákat projektekre.

2. A digitális gazdaság ezt támogatja

A technológia gyakorlatilag is megágyazott ennek a változásnak. A tudásalapú munka jelentős része ma már helyfüggetlenül végezhető, legyen szó fejlesztésről, marketingről, oktatásról, tartalomgyártásról vagy tanácsadásról. Emellett pedig új típusú munkák is megjelentek, például platformokon keresztüli mikromunkák vagy AI-val támogatott feladatok, amelyek tovább erősítik a rugalmas munkamodellek térnyerését.

3. A fiatalabb generációk másképp gondolkodnak a munkáról

Az „egy munkahelyen eltöltött 30 év” modell sokak számára már nem ideál, hiszen egyre többen keresnek olyan karrierutat, amelyben fontos a szabadság, az értelmes munka, a mobilitás és az, hogy ne csak egyetlen szerepben gondolkodjanak magukra. A portfólió-karrier, vagyis amikor valaki többféle projektből, szerepből vagy szakmai irányból építi fel a pályáját, egyre kevésbé kivétel és egyre inkább valós alternatíva.

4. A cégek is ebbe az irányba mozdulnak

Nemcsak a munkavállalók, hanem a vállalatok oldalán is látszik az elmozdulás. Egyre többet hallani például olyan modellekről, mint az on-demand workforce, a talent cloud vagy a fractional munkakörök, ahol egy szakember nem egy céghez kötődik teljes állásban, hanem több helyen dolgozik részidőben vagy projektalapon. Ez korábban főként startupoknál volt jellemző, ma viszont egyre több nagyvállalat is nyitott rá.

5. Az automatizáció is átalakítja a hagyományos állásokat

A technológiai fejlődés nemcsak új munkákat teremt, hanem a régieket is átalakítja. Miközben egyre több rutinfeladat automatizálódik, nő az igény a specializált, kreatív, problémamegoldó emberi munkára, sokszor rugalmas, projektszerű keretek között. Vagyis miközben bizonyos hagyományos állások háttérbe szorulhatnak, új lehetőségek nyílhatnak azoknak, akik alkalmazkodni tudnak ehhez az új működéshez. Persze ettől még nem valószínű, hogy mindenki részmunkaidős, freelancer vagy platformmunkás lesz, sokkal inkább arról van szó, hogy a munka jövője valószínűleg hibrid lesz, ahol a klasszikus foglalkoztatás mellett egyre nagyobb teret kapnak a rugalmas modellek.

Bármi is történjen, talán nem is az a kérdés, hogy jön-e ez a jövő, hanem az, mennyire vagyunk rá felkészülve.

Források: www.hrportal.hu, www.profession.hu, www.randstad.hu, www.nofluffjobs.com, www.banknavigator.hu
Képek forrása: www.pexels.com