Ha jelentkezünk egy állásra, gyakran előfordul, hogy a HR-esek megnézik a legesélyesebb jelentkezőket az online platformokon is. Ilyen esetben, ha nem figyelünk, könnyen elveszíthetjük a lehetőségeinket a pályázatokban.
Régebben még csak az önéletrajz és az interjú engedett betekintést a munkaadónak a jelentkező életébe, mára azonban már a közösségi oldalak is remek lehetőséget nyújtanak erre. Sokakban felmerülhet a kérdés: vajon tényleg szemügyre veszik az új munkaerőt a HR-esek a közösségi médián? A válasz az, hogy soha nem tudhatjuk.
Számszerűen: a facebook igenis számít!
Egy amerikai kutatás szerint a HR-esek, cégvezetők 60%-a ellenőrzi a közösségi oldalakat, 49%-uk pedig már döntött emiatt egy jelölt kárára. Ezek az adatok Magyarországon is érvényesek, ezért nem árt elővigyázatosnak lenni, nehogy emiatt érjen minket kellemetlen meglepetés. Egy másik kutatás arra is rávilágított, hogy azon jelentkezőket, akiknek látható volt az arcuk a profilképükön, 40%-kal gyakrabban hívták be állásinterjúra.
Persze ennek etikusságáról, szakmai korrektségéről és jogi értelemben vett helyességéről komoly vitákat lehetne folytatni, de ez nem gátolja meg a jelenség létezését. Természetesen a szólásszabadság joga mindenkit megillet, a negatív benyomás viszont ettől függetlenül érvényesül.
Akkor mire kellene jobban odafigyelni?
Az alábbiakban felsoroljuk azokat a témákat, melyekre érdemes odafigyelni. Mivel minden szakma változó, így ez nem feltétlen kőbe vésett, inkább afféle útmutató, amivel biztosan megelőzhető a közösségi médián megosztott tartalmak miatti diszkrimináció.
Parti képek
Ha nincs titkosítva a profilunk, nem szerencsés, ha a rólunk készült illuminált, parti képekkel szembesülnek első benyomásként a felvételt intéző embernek. Érdemes a megjelölésekre, születésnapi köszöntő képekre is odafigyelni.
Ez egyébként nem csak a Facebookra vonatkozik, hanem pl. az Instagramra, vagy egyéb social platformokra is. Amennyiben nincs külön üzleti és magán profilunk, hanem egyet használunk, érdemes a kínosabbnak tűnő képeket törölni vagy rejtetté tenni.
Erre van a „közeli ismerősöknek” beállítás a storyban, vagy a privát profil, ahol csak az után látja meg valaki a felrakott tartalmakat, hogy engedélyezük azt.
Fürdőruhás pózolás
A pozitív énképnek önmagunk felvállalása is fontos része lehet, viszont az állást feltételezhetően nem mellbedobással, vagy kockahassal szeretnénk megkapni. Inkább kerüljük ezeknek a képeknek a publikálását.
Szexuális természetű posztok
Nem keltünk túl professzionális benyomást, ha a közösségi oldalunk tele van meztelen emberekkel vagy szexuális témákat boncolgató posztokkal, esetleg a magánéletünkkel. Amelyik kép tetszik, azt mentsük vagy beszéljük meg a barátokkal a titkosított csoportokban.
Trágárság
A munkavállalók olyan munkatársakra vágynak, akik szofisztikáltan fejezik ki magukat. Ha erre írásban sem figyelünk, fennáll az esélye, hogy egy tárgyaláson, vagy az ügyfelekkel is hasonló stílust használhatunk, ami megengedhetetlen. A cégek az álláshirdetéseknél olyan embereket keresnek, akik személyisége passzol az általuk kialakított arculatba, s ez szinte sosem az alpári kommunikációra épül.
Politikai állásfoglalás
Megint csak felvetődik a szabad véleménynyilvánítás jogának kérdése (mellesleg teljesen jogosan), de ettől még nem szűnnek meg az előítéletek. Nem érdemes azért elbukni egy állásajánlatot csak mert valamelyik párt mellett vagy ellen kampányolunk a Facebookon. A politikai állásfoglalás kicsit olyan, mint a vallás: hit és neveltetés kérdése.
Játékok értesítői
Valószínűleg a jelenlegi pályázat előtt is dolgoztunk valahol. Ha a közösségi oldalunk hemzseg a játékfelhívásoktól és értesítésektől, a leendő munkaadó lehet, hogy ezek alapján egy lusta és halogató személyiségre asszociál. Hiszen ennyi játékra csak annak van ideje, aki nem végzi el a rá kiszabott munkát.
Titkos információk kiszivárogtatása
Soha, semmilyen körülmények között ne adjuk ki a munkahelyünk titkos adatait! Ez amellett, hogy szinte biztosan az állásunkba kerül, jogi következményeket is von maga után. Egy ilyen poszt könnyen börtönbe juttathat, ezért határozottan kerüljük.
Munkahely szidása
Ez mind az előző, mind a jelenlegi munkahelyünkre érvényes. Senkinek sem lesz szimpatikus az az álláskereső, akinek tele van a Facebook profilja az előző munkahelyét becsmérlő írásokkal.
Munkaidőben posztolás
Nem szerencsés, ha a munkaidődben tevékenykedünk a közösségi oldalakon. A random megosztások is negatív fényt vetnek az alkalmazottakra, hiszen ilyenkor a feladataikkal kéne foglalkozniuk.
Arra is figyeljünk, hogy az ismerősök milyen tartalmakon jelölnek meg. Tegyük fel, hogy munkaidőben elugrunk edzeni. Ilyenkor kérjük meg a többieket, hogy vagy ne posztoljon semmit, vagy ha mégis szeretne, ne jelöljön meg minket, ne adja meg a posztolás időpontját. Attól még, hogy nem vagy megjelölve a képen, eljuthat a főnökeidhez.
Helyesírás
Bármit is posztolunk, mindig nézzük át, hogy helyesen fogalmaztunk-e. Rendkívül kellemetlen, ha az oldalunk hemzseg a helyesírási hibáktól. Emellett a kommentek is elveszthetik szellemi értéküket az ilyen problémák miatt. Ha nem megy fejből a lektorálás, a www.helyesiras.mta.hu - oldalon mindig le lehet ellenőrizni a kérdéses részeket.
Külső szemmel vizsgálódjunk!
A legfontosabb tanulság, hogy a közösségi média nem privát szféra, bármennyire is azt hisszük, hogy az.
A feltöltött tartalmak nyilvánosak és kirakatként funkcionálnak, ezért mindig nézzük át őket álláskeresés előtt. A fent említett problémák egyébként könnyen kiküszöbölhetőek, ha titkosítjuk a fiókunkat és szabályozzuk, hogy mit láthatnak idegenek a profilunkon. Így a barátaink értesülnek a nekik szánt üzeneteinkről, a HR-esek pedig nem kutakodhatnak a magánéletünkben.
Persze ha a felvétel után a főnökünk is a facebook ismerősünk lesz, továbbra is érdemes valamilyen szinten kontrollálni a megosztott tartalmainkat.
Forrás: JobAngel.hu, Gerillaöneletrajz.hu, Timarkrisztina.hu, Profession.hu; Képek forrása: Canva.com