Ezek is mi voltunk! Kevésbé ismert, de attól még magyar találmányok

Az ő felfedezése tehát ismertté vált, viszont számos másik magyar tudós és kutató is járt már előtte a felfedezés, feltalálás útján, akik közül nem sokan váltak koruk hírességeivé. Számos olyan tárgyi vagy elvi újítást hoztak azonban létre, amelyek ma is megkönnyítik az életünket vagy éppen egy mindennap is használt eszköz alapját adják. Össze is gyűjtöttünk néhány feltalálót és a hozzájuk kapcsolódó újdonságot, hiszen érdemes ezekről is tudni.

Kezdjük is a sort egy nem teljesen ismeretlen elemmel, ami bár önmagában is működik, igazán egy nagyobb eszköz darabjaként tölti be hasznos funkcióját. Ez a találmány pedig nem más, mint a karburátor néven is ismert porlasztó. Bánki Donát és Csonka János közös fejlesztése ez az Otto-motorokat működtető szerkezet. A 19. század végén készítették el, viszont a kezdeti jelentősége óta egyre csökken a felhasználhatósága a környezetvédelmi szabályok szigorodása és a technológia fejlődése miatt. Manapság főleg kerti kisgépekben, láncfűrészben, fűnyíróban használják, így a kert szépítése közben még mindig eszünkbe juthat a Bánki-Csonka feltalálópáros.

Találmányáért Nobel-díjat kapott, és bár brit állampolgárságú, de magyar származású, így Gábor Dénest és találmányát, a holográfiát is sajátjaként ünnepelheti a nemzet. Ez a képrögzítő megoldás azért újszerű és izgalmas, mert a rögzített tárgyról háromdimenziós képet tud létrehozni. Így több információt lehetett visszaadni, mint a korábbi technikákkal. A holográfiát ma is több területen használjuk. A legjelentősebb a biztonsági felhasználás. Papírpénzekre, bankkártyákra tesznek kis hologramokat, amik önmagukban szinte teljesen hamisíthatatlanok, így a hivatalos pénzt és iratokat is megvédik a másolástól. Ráadásul különleges fény sem szükséges ahhoz, hogy a hologramot lássuk, szabad szemmel is megfigyelhetők a 3D-s képek. Mindemellett dísztárgyakban, információs tárolás és speciális fényképezés esetén is használt.

Maga a találmány a következő esetben sem ismeretlen, viszont magyar származású feltalálójának nevét kevesen ismerik. Goldmark Péter Károly nem kevesebbel, mint a színes televízióval járult hozzá szórakoztatásunkhoz. Az Egyesült Államokban egy hírközlési társaság munkatársaként dolgozott először a mechanikus televízió berendezésével. Idővel elkezdett az elektronikus, képcsöves televízióval foglalkozni, aminek eredményeként be is mutathatta a gyakorlatban is használható színes televíziót. Attól vált színessé a kép, hogy egy gyorsan forgó tárcsát is bele épített, amin a három színszűrő (RGB, azaz magyarul piros-zöld-kék) váltotta egymást olyan gyorsan, hogy a forgást az emberi szem nem képes befogadni. A három forgó alapszín egymással keverve és keveredve a többi színt is létrehozta. A találmánnyal nem állt meg a szórakoztatás területén, hanem a televízió orvos alkalmazásának elméletét és gyakorlatát is kidolgozta, valamint ezeken a készülékeken keresztül tudták közvetíteni az első holdsétát is. Az USA korábbi elnöke az ottani legmagasabb tudományos elismeréssel, a nemzeti tudományos érdeméremmel is kitüntette.

A listába két ma is élő feltaláló is bekerült, közülük az egyik Losonczi Áron. Stockholmban folytatott építészeti tanulmányai alatt találta fel a fényáteresztő betont. Ez az építészeti elem nem ablakként funkcionál olyan tekintetben, hogy nem lehet rajta teljesen átlátni, viszont, ahogy a neve is mondja, képes a fény áteresztésére, amivel világosabbá teheti a helyiséget. A találmány optikai üvegszálak és finom beton keveréke. Azért érdekes ez az eszköz, mert az optikai szálak akár 20 méter hosszan is képesek a fényt terjeszteni, így a falat ezekből a fényáteresztő blokkokból több méter vastagra is lehet építeni, anélkül, hogy ez a fényáteresztést zavarná. Emellett a kábelek kis százalékát teszik ki az anyagnak, ezért megőrzi a betonra jellemző terhelhetőségét, ezért teherhordó szerkezet is építhető ezekből. Ráadásul hőszigetelt formában is gyártható, így a fényáteresztés nem megy a hatékony energia- és hőgazdálkodás rovására.

Karikó Katalin mellett a másik nő, aki felkerült a magyar feltalálók listájára Telkes Mária. Életét a kutatásnak, a tudománynak szentelte, összesen húsz szabadalmát tartják számon. A napenergia kutatásának egyik úttörője és meghatározó alakja. Az MIT-n is dolgozott tanérként, ahol a napenergia hasznosításának lehetőségeit kutatta. Nem csak a felhasználással, de a tárolással kapcsolatban is jelentős előrelépéseket tett. Emellett a hideg tárolásával is foglalkozott, ami életében a 20. században csak úgy, mint napjainkban jelentős építészeti kérdés. Nagyban meghatározta erre vonatkozó kutatása az épületek klimatizálását és a légkondi ipar fejlődését is. Tudományos nagyságát mutatja, hogy az Amerikai Tudományos Akadémia is kitüntette, valamint az Amerikai Feltalálók Dicsőségtermében is örök helyet biztosítottak neki.

Érdemes néhány szót ejteni Selényi Pálról is, akinek több szabadalma is hozzájárult a fénymásolás technikájának kidolgozásához. Sokoldalú kísérleti fizikus volt, aki elsősorban a fényméréssel és a képátvitellel foglalkozott. Munkája ezen a területen olyan jelentős, hogy „a xeográfia atyjának” is nevezik. Sokat írt erről bel- és külföldön is, mivel felismerte tudományos és gyakorlati jelentőségét. A kutatása folytatásához azonban nem sikerült a kellő tőkét biztosítania. A xeográfia feltalálójaként számon tartott Chester F. Carlson azt nyilatkozta, hogy Selényi publikációi adták az alapot saját felfedezéséhez.

Végül helyet kapott listánkon egy ma is élő feltaláló csoport, akiknek a találmánya jelentősen eltér a korábbiaktól. Árvai Péter Somlai-Fischer Ádámmal és Halácsy Péterrel közösen alkotta meg a világhírű Prezit. A lineáris, slide-alapú prezentáció készítést hivatott kiváltani. Egyszerűen használható eszközökből áll, amit a felhasználók kreativitásuknak megfelelően variálhatnak. Ráadásul nem is kell letölteni a gépre, hanem online lehet regisztrálni. Más hasonló funkciót betöltő alkalmazásoktól eltérően a Prezi lehetővé teszi azt is, hogy hozzáférjünk mások korábbi prezentációihoz.

A leghíresebb tudósok és felfedezések mellett sok más is a magyarok számlájára írható, illetve több áttörést hozó újításhoz közel jártak, jelentősen hozzájárultak kutatásaik során.

forrás: feltalaloink.hu, britannica.com, epiteszforum.hu, nytimes.com, fizikaiszemle.elft.hu
képek forrása: unsplash.com