Egy X, egy Y, egy Z és egy Baby Boomer besétál az irodába

A másokkal való együttműködés nem mindig könnyű és vannak tényezők, melyekről azt gondolhatjuk, hogy különösen megnehezítik a folyamatot. A különböző korosztályok mindig is hadilábon álltak egymással: már Szokratész idejéből is vannak feljegyzések a „mai fiatalokról” bizonyítva, hogy noha fejlődünk, mint emberek, alapvetően azonban nem sokat változunk.

Olyan időket élünk, amikor akár négy generáció is dolgozhat egyszerre egy munkahelyen, nagyvalószínűséggel eltérő igényekkel és életszemlélettel.

Azért, hogy elkerüljük az esetleges súrlódásokat mindannyiunknak érdemes néhány dolgot észben tartanunk.

A nélkülözhetetlen elem

A kölcsönös tisztelet megadása az, amit nem lehet megspórolni, minden jól működő kapcsolatnak ez az alapja. Ennek oda-vissza kell működnie, egyoldalúan nem mehet sokáig, a hiányából fakadó konfliktusokat pedig rendkívül nehéz elsimítani, és igen nagy személyes sértésnek számít.

Szokatlan és eleinte talán furcsa helyzet lehet, ha egy fiatalabb újonc kerül vezetői szerepbe, de ha nyitottan állnak a felek egymáshoz és hajlandóak az együttműködésre, tekintettel vannak a másikra, működhet a dolog.

Vágyjunk a tudásra!

„A jó pap holtig tanul” szól a mondás és bizonyosan igaz is. Fontos, hogy megjegyezzük, mindenkitől van mit tanulni, akkor is, ha elsőre nem is gondolnánk. Az idősebbek tapasztalatait, bölcsességeit és rutinosságát mindenképpen érdemes megismerni. Azonban a fiatalok új módszereit, ötleteit és friss szemléletmódjukat is megéri meghallgatni.

Vegyük figyelembe a körülményeket!

 Még ha azonos is a tudásunk a minket körülvevő eseményekről, azok eltérő módokon hatnak ránk, mely a különféle élethelyzetekből is adódik. Egy kisgyermekes szülőnek, egy nyugdíjazás előtt álló alkalmazottnak és egy pályakezdő fiatalnak a reakciói igen ellentétesek lehetnek bizonyos szituációkra, hiszen egészen másfajta prioritásokkal rendelkeznek.

Egymás hátterének megértésével értelmet nyerhet, ki mit miért csinál és miért úgy, ahogy.

Alkalmazkodjunk!

Ha ellentétbe ütközünk, beszéljük meg! Mondja el minden oldal a maga nézőpontját és törekedjünk a másik megértésére, hiszen csak így lehet közös nevezőre jutni. Van, amit nem kell mindenképpen erőltetni, s van, amit érdemes elsajátítani, ezt az egyensúlyt pedig együtt lehet csak meg találni.

A valódi „törés”

A korkülönbségen és az egyéni munkamorálon kívül talán a legnagyobb szakadékot a technikai eszközökhöz való viszonyulás adja. Olyan mértékű fejlődés ment végbe az utóbbi években, melynek hatására a technológia szerves része lett az életünknek. Így a digitális bennszülötteknek, tehát az Y és Z generációnak mi sem természetesebb ennél.

A Baby Boomerek, a digitális bevándorlók azonban meglehet, hogy nehezebben alkalmazkodnak. Ennek az akadálynak a legyőzésére egyfelől türelemre, másfelől pedig nyitottságra van szükség, hogy a felek megfelelő módon együtt tudjanak dolgozni.

Az előítéleteket az ajtónál kérjük hagyni

Rengeteg sztereotípia kering a különböző korcsoportokról ezeket pedig jobb, ha figyelmen kívül hagyjuk. Nem kőbe vésett tény, hogy minden fiatal social media szakértő, pont úgy, ahogy az sem, hogy mindenki, aki negyvenévesnél öregebb egy nyomkodós telefonnál komolyabb szerkezettel nem birkózna meg.

Az embereket egyenként kell megismerni, őket a különbözőségeikkel együtt elfogadni.

A jövő elkerülhetetlen, de a múlt nélkül nem épül fel

Több bennünk a közös, mint a különböző, mert alapvetően elmondható, hogy mindannyian egy jó hangulatú, olajosan működő munkahelyre vágyunk, ahol érezzük, hogy amit csinálunk fontos és megbecsülnek minket. A differenciáink helyett fókuszáljunk a hasonlóságainkra és hozzuk ki a legtöbbet az eltérő generációk együttes munkájából fakadó pozitívumokból.

Képek és források: unsplash.com; www.youtube.com/watch?v=kzfAOc4L6vQ - Navigating the Multigenerational Workplace | Leah Georges | TEDxCreightonU