Digitális készségek, amiket most érdemes megtanulni a jövőbiztos karrierért

Amellett, hogy karrier tervezésekor vagy váltásakor érdemes ezek felé elindulni, és ehhez szakmai tudás szerezni, a folyamatosan digitalizálódó világban a digitális készségekre is nagy szükség lesz a munkaerőpiacon. Ezekre szükség lesz nem csak az informatikához kötődő területeken, hanem egyáltalán a versenyképesség megtartásához is. A korai befektetés a kulcsfontosságú digitális készségek elsajátításába egyszerre segíti az előrelépést a karrierben és nyújt védelmet a technológiai változások miatti átrendeződések során. Az alábbiakban olyan digitális készségeket mutatunk be, amikre különösen érdemes időt és energiát szentelni alap, de akár haladó szintre is fejlesztve a tudást.
1. digitális alapkészségek

Bár nagyon fontos speciális tudást elsajátítani, ez csak akkor működik hatékonyan, ha az ember már rendelkezik alap tudással, amire építeni lehet. Ilyen alapok a digitális készségek között például az elektronikus levelezés, alapvető fájlkezelés, felhőszolgáltatások használata, táblázatkezelés és prezentációkészítés.  Ezekre már ma is szükség van a legtöbb irodai munkahelyen. Digitális készségeknek számítanak a statisztikákban az olyan képességek összefoglalóan, mint az információs műveltség, kommunikáció, digitális tartalomalkotás, problémamegoldás, biztonsági ismeretek. Ezeknek több különböző szintje van. Például egy digitális tartalomgyártással foglalkozó személynek sokkal magasabb szintű készségekre van szüksége a videófelvétel és szerkesztés területén, mint egy adatelemzéssel foglalkozó bankárnak. A fentebb felsorolt alapkészségek viszont mindenkinek az életében szükségesek, és elengedhetetlenek ahhoz, hogy később ezekre lehessen építeni.

2. adat- és elemzési képességek

A digitalizáció elterjedésével az adatok jelentősége és értéke drasztikusan felértékelődött. A szervezetek, cégek, vállalatok azon fáradoznak, hogy a lehető legtöbb releváns információval rendelkezzenek a működésükről és a felhasználóikról. A mesterséges intelligencia megváltoztatta sok közegben, hogy hogyan vannak begyűjtve és felhasználva az adatok. Az elkövetkező években rengeteg új munkahely jöhet létre a mesterséges intelligencia és az adatfeldolgozás kombinációjaként. Míg az iskolai informatika oktatás és a felhasználói szintű ismeretek általában az Excel-re, mint adatfeldolgozási felületre korlátozódnak. A fejlődés miatt viszont szükség lehet SQL-ismeretre, adatvizualizációra (Power BI, Tableau), adattisztítási technikákra és statisztikai alapokra felhasználva. Ezeknek az ismerete előnyt jelenthet a csak Excel-t ismerő munkavállalókkal szemben.
3. programozás és kódolási alapismeretek

Elsőre ijesztőnek és túlzónak hathat a programozás, hiszen erre hosszan csak egyetemen képzett programozók tudásaként tekintettünk. A jó hír viszont az, hogy különösen alap szinten több kódnyelv elsajátítása is sokkal elérhetőbb napjainkban. Bár nem minden munkakör igényel mély programozói tudást, a Python és JavaScript nyelvek ismerete már a programozáson túl más területeken is hasznos. Mivel a mesterséges intelligencia és a big data ismerete világviszonylatban kiemelt fontosságú, az ehhez kapcsolódó programozás is meghatározó. A programozási alapok megértése segít abban, hogy jobban átlásd a technológiai megoldások működését, és hatékonyabban kommunikálj az informatikai csapatokkal is. A fejlesztői keretrendszerek és automatizálási eszközök ismerete hosszú távú befektetés is egyben.

4. kiberbiztonsági és digitális biztonságtudás

A technológia térhódítása együtt jár adatvédelmi és biztonsági kockázatokkal is. Ahogy azt korábban már bemutattuk, az adatok rendkívül értékesek, ezért a vállalatok, hackerek, államok versenyeznek azért, hogy információk, adatok birtoklásával maguknak előnyt generáljanak. Mivel rengeteg adat digitálisan is vagy kizárólag ilyen módon van eltárolva, nagyobb a veszélye és gyakorisága az ezek megszerzésére, rendszerek feltörésére irányuló kibertámadásoknak is. Emiatt a hálózat- és kiberbiztonsági készségek kulcsfontosságú technológiai kompetenciák. A szakmai ismeretekre még nem is gondolva, minden, az internetet és digitális eszközöket használónak szüksége van alapismeretekre, hogy a saját adatait meg tudja védeni. A biztonsági alapelvek közé tartozik például az erős jelszavak megadása, a kétfaktoros azonosítás, illetve az adathalászat felismerése. Mivel a cég adatait igyekeznek megvédeni, a vállalatok is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy a dolgozóik rendelkezzenek alapvető biztonsági ismeretekkel és kellő óvatossággal kezeljék az online rendszereket, az online teret. Nyilvánvalóan nagy előny tehát, ha tudják, hogy egy új jelentkező már érti ezeknek a fontosságát, és nem kell külön elmagyarázni, hogy a céges email fiókhoz ne ugyanazt a gyenge jelszót használja, mint minden más eszközhöz és bejelentkezéshez is.
5. mesterséges intelligencia, automatizáció, AI-kompetenciák

A híradásokból és mindennapi ismeretekből már egyértelmű, hogy a mesterséges intelligencia (AI), villámgyorsan hódít magának teret a mindennapi felhasználásban is. Sokan barátként, pszichológusként, tanulótársként, magyarázatként, szórakoztatóként tekintenek ennek egyes változataira. Nyilván nem csak a magánemberek szórakoztatására van kifejlesztve, hanem a vállalatok is használnak különböző AI eszközöket az egyes munkafolyamatokhoz. Néhány ehhez kapcsolódó részterület például az automatikus segédprogramok (generatív AI) használata, az AI kimeneteinek értékelése, és ezen eszközökkel való együttműködés. Fontos eleme a mesterséges intelligenciához kapcsolódó készségeknek, hogy nem kizárólag a felhasználói szintű ismeretek fontosak, hanem hogy hogyan lehet hatékonyan felhasználni rutin feladatok elvégzésére, az emberi munkaerővel való takarékosságként. A lényeg tehát, hogy a munka kiegészítéseként, segítségeként tudja valaki használni a mesterséges intelligenciát, ne csak úgy, hogy az ő teljes munkakörét helyettesítse.

6. digitális projektmenedzsment és modern munkaszervezési készségek

Mivel a hibrid és távmunka a Covid-járvány idején világszinten elterjedt, vannak olyan munkahelyek, amik azóta sem álltak vissza teljesen személyes munkavégzésre, hanem lehetővé teszik a munkavállalóik számára a távmunkát. Azzal együtt, hogy az ilyen jellegű munkavégzés ismert és elterjedt, szükség van arra is, hogy a dolgozók képesek legyenek egymással ilyen módon együtt működni, illetve a vezetői pozíciókat betöltők tudjanak ilyen módon vezetni. Például digitális projektmenedzsmenthez kapcsolódó eszközök a Jira, Asana és a Trello, amiknek a használata akár elvárás is lehet az egyes szervezeteknél. Az eszközök mellet a feladatprioritásokat is kezelni kell, valamint a csoportkommunikációt és aszinkron munkavégzést is koordinálni kell. Bár ezek nem kifejezetten digitális készégek, hanem a digitalizációhoz kapcsolódó soft skillek, ezekre is nagy szükség lehet egy versenyképes munkahelyen.
7. kreatív digitális készségek

A digitalizációval már nem csak a szórakoztató, oktató tartalmak gyártóinak kell az online megjelenéssel foglalkozni, hanem minden vállalatnál felerősödik a kreatív tartalmak fontossága és készítése. Ide tartozik a webdesign, az UX/UI tervezés, videószerkesztés, grafikai szoftverek, mint Adobe Suite, Canva vagy Figma használata. A nagyobb vállalatokban a munkakörök megosztása miatt ezek inkább a marketing, kommunikációs és e-kereskedelmi pozíciókhoz kapcsolódnak, egy pénzügyi vagy HR munkatársnak jellemzően kevesebb ilyen jellegű tevékenysége van. A kreatív digitális tudás technológiai ismeretekkel és az egyes munkakörökkel kombinálva komplex feladatok megoldása lehet. Hozzájárul az interaktív felhasználói felületek tervezéséhez, a digitális kampányok vizuális elemeihez, valamint animációk készítéséhez is. A felsorolt, felhasználókkal közeli kapcsolatot fenntartó munkakörökben gyakran már elvárás ezen eszközök, tartalomkészítés ismerete. Ha egy megpályázott munkakörnek éppen nem is része, az alap szintű tudás segíthet átlátni más dolgozók munkáját, hatékonyabban kommunikálni a részlegek között elvárásokról, gyakorlati elképzelésekről, határidőkről.

8. soft skillek digitális környezetben

A technológiával kapcsolatos munkakörökben is fontosak a nem technikai készségek. Ezek teszik ugyanis lehetővé a hatékony együttműködést. Ilyen készségek például a kreativitás, a rugalmasság, vezetés, környezeti tudatosság. Ezek segítenek a problémamegoldásban legyen szó a konkrét munkakör feladatairól vagy a munkahelyen belüli együttműködésről. A digitális közegben például szükséges a hatékony online kommunikáció a megbeszélések, chatek, közös dokumentumok hatékony felhasználásához. A virtuális csapatmunkában való jártasság, időgazdálkodás és önállóság pedig mind olyan skill, amikre már most is szükség van minden munkahelyen. Sok helyzetben a megfelelő soft skillek megléte és sikeres demonstrációja lehet a döntő faktor két szakmailag megfelelő jelentkező közötti választás esetén.

Ennyi felsorolt készség egyszerre nyomasztónak tűnhet, így érdemes egy saját stratégiát kialakítani a fejlődésre. A legfontosabb első lépés egy-két kulcsterület kiválasztása. A legtöbben nem tudnak egyszerre annyi mindenre koncentrálni, hogy nyolc különböző készséget fejlesszenek párhuzamosan célravezetően. Ezért érdemes inkább kevesebbet választani, amire egyszerre jobban rá lehet fókuszálni, ezáltal magasabb szintre eljutni a tanulásával. Szerencsére rengeteg online platform és weboldal elérhető, ami többek között ilyen jellegű tudást is átad. A MOOC platformokról korábban már mi is írtunk. Az ide sorolható Coursera, Udemy, edX ingyenes vagy részfinanszírozott kurzusokat is kínálnak, bár van sok költséges is. Ezeket a saját tempójában végezheti a tanuló, így nem egy kötött órarendhez kell igazodni, hanem a munka mellé is rugalmasan beilleszthető a tanulás. A tudás elméleti megszerzésén túl a gyakorlati projektek készítése is egy jó lépés. Ezek a mini projektek készülhetnek adatvizualizáció vagy AI témában például. Segítenek abban, hogy a gyakorlati kipróbálással valóban megmaradjon a tudás, ne csak egy hallott vagy olvasott elmélet maradjon. Egy további előnye ezeknek, hogy egy állásra való jelentkezés, interjú során ezeken keresztül demonstrálható a jelentkező készségszintje, illetve az, hogy annyira érdekli az adott terült, hogy szabadidejében is a fejlődésen dolgozik. Végül, nem csak az önálló tanulás egy járható út, hanem sok cég maga is szervez különböző képzéseket a dolgozóinak, ahol hasznos új készségeket tudnak elsajátítani, így érdemes ezekről információt gyűjteni és minél előbb belekezdeni.

A digitális készségek hamarosan opcionális extra érdeklődési körökből kötelező elvárássá fognak válni a modern munkahelyeken. Érdemes tehát már most elkezdeni az önfejlesztést az egyes digitális készségekben, legyen szó mesterséges intelligenciáról kódolásról, vagy online soft sikkelről, hiszen ezek lehetnek hosszú távon a munka biztonságnak és stabil karriernek az alapjai. A tanulás és alkalmazkodás készsége mellett a folyamatos önfejlesztés minden munkakörnyezetben pozitívum, amit a toborzók értékelnek.

források: www.weforum.org, www.ec.europa.eu, www.digital-skills-jobs.europa.eu, www.education.ec.europa.eu
képek forrása: www.unsplash.com, www.pexels.com, www.pixabay.com