Az AI és az automatizáció hatása a munkahelyekre – hogyan maradj versenyképes?

két betű, amit soha korábban nem látott érdeklődést, izgalmat és félelmet váltott ki egyszerre a társadalom és munkaerőpiac széles rétegeiből. A CahtGPT, A Midjourney, az önvezető autók és a robotizált ügyfélszolgálatok világában egyre többen teszik fel a kérdést: mi lesz a munkahelyekkel? És még fontosabb: mi lesz velem ebben az új korszakban? Akár pályakezdő vagy, akár több évtizedes tapasztalattal rendelkezel, az automatizáció és az AI fejlődése már most formálja a munka világát. A jó hír az, hogy ez nem feltétlenül fenyegetés. Ha megértjük, hogy hogyan működik és tudatosan alkalmazkodunk hozzá, akkor a mesterséges intelligencia nem ellenfél, hanem eszköz lehet a kezünkben. Ezt az átalakulást és a sikerhez vezető lehetőségeket járjuk körbe a cikkben, ami pályakezdőknek, pályaváltóknak és évtizedes tapasztalattal rendelkező munkavállalóknak is kulcsfontosságú.

Mi történik most a munka világában?

Az elmúlt tíz évben a technológiai fejlődés minden korábbinál gyorsabb lett. A gépi tanulás, az automatizáció és a mesterséges intelligencia egyre több rutinfeladatot vesz át az emberektől a gyárakban, az irodákban, sőt a szolgáltatásokban is. Gondoljunk csak arra, amikor egy hotelben a szállásfoglalást egy automatikus rendszerben rögzítjük vagy a munkacsoport feladatait egy betanított program rendszerezi. A Világgazdasági Fórum (WEF) előrejelzése szerint 2025-re a jelenlegi munkahelyek 40%-át érintik valamilyen formában az automatizációs folyamatok. Ugyanakkor legalább ugyanennyi új szerepkör is létrejött, amelyekhez új tudás és készségek kellenek. Kialakulnak olyan munkakörök, amik szorosan az AI fejlesztéséhez, működtetéséhez kapcsolódnak, illetve olyanok is, amik az alapfeladatokat a mesterséges intelligenciával végeztetik el, és ezután magasabb szintű kreativitással, kompetenciával dolgozzák fel az AI által generált adatokat.

A mesterséges intelligencia képes adatelemzést végezni, szöveget generálni, képeket alkotni, kódot írni vagy ügyfelekkel kommunikálni, de továbbra sem tud emberként gondolkodni, együttérezni vagy kreatívan dönteni. Például egy robot ügyintézőt hívva vagy ezzel csatelve egy standard banki problémát el tudsz intézni, viszont, amikor komplexebb, a chatbotnak betanított problémán túli feladathoz kell segítség, akkor egy emberhez irányítanak át, aki ezt átlátja. Ezért a kérdés nem az, hogy az AI elvenné-e a munkát, hanem hogy hogyan tudunk vele együtt dolgozni.

Mit jelent ez a pályakezdőknek?

A fiatal generáció számára az AI nem (csak) elvett lehetőséget, hanem új karrierutat teremt. Azok, akik most lépnek be a munkaerőpiacra, már eleve egy olyan világban kezdik a karrierjüket, ahol a digitális készségek megléte, tudása alapvető. Az olyan területek, mint a data science, UX design, AI-fejlesztés, kiberbiztonság, digitális marketing vagy automatizált ügyfélkezelés, mind növekednek. Ugyanakkor még a nem technológiai szakmákban is elvárássá válik az AI-eszközök ismerete. Például, egy HR-es használhat mesterséges intelligenciát a toborzásban, egy újságíró a kutatásban, egy tanár pedig az oktatási segédanyagok készítésében. Egy generációval korábban sok munkahely elvárása a Microsoft programok  felhasználó szintű ismerete volt az új munkatársakkal szemben. Már ez már alaptudásnak számít ugyanezeken a helyeken, és a mesterséges intelligencia ismerete a plusz, a kiemelkedő. A legfontosabb ezzel kapcsolatban nem az, hogy programozni tudj, hanem hogy értsd, hogyan működik a technológia és hogyan tudod használni a saját területeden.

Mit jelent ez a tapasztalt munkavállalóknak?

Sok felnőtt munkavállaló érzi úgy, hogy lemarad a technológiai versenyben, pedig a mesterséges intelligencia nem a fiatalok kizárólagos terepe. Épp ellenkezőleg. Azok a szakemberek lesznek a legértékesebbek, akik össze tudják kapcsolni a tapasztalatukat a modern eszközökkel. Egy könyvelő, aki megtanul AI-t használni az adatbevitel automatizálására, gyorsabb és hatékonyabb lesz, így több klienst tud kiszolgálni. Egy projektmenedzser, aki AI elemzésekkel támogatja a döntéseket, stratégiai előnyt szerez. Egy tanácsadó, aki az ügyféladatokból automatizáltan kap jelentéseket, több időt fordíthat az emberi kapcsolatokra. A kulcs itt a tanulási hajlandóság. Az új technológia nem váltja ki a tapasztalatot, viszont felerősíti annak értékét, ha hajlandóak vagyunk fejlődni. A gyorsan változó technológiai eszközök között a legtöbb munkahely és iparág arra koncentrál, hogy a szakmai tudás mellett a dolgozók tisztában legyenek a friss technológiával és annak kihasználhatóságával. Minden munkahely a lehető leginkább költséghatékony módon igyekszik a legtöbb profitot a legkevesebb idő alatt kitermelni, így ha egy erre alkalmas eszköz a piacra kerül, a kiemelkedő teljesítményértékeléshez érdemes ezt ismerni és használni.

Mely munkaköröket érinti leginkább az automatizáció?

Nem minden munkát fenyeget vagy változtat meg azonos mértékben az AI. Egyes területeken az automatizálás már most látványos, máshol évtizedekbe telik, mire a technológia valóban kiváltja az emberi munkát. A kutatások és munkaerőpiaci trendek szerint három fő kategóriát érdemes megkülönböztetni.

1. erősen automatizálható munkák

Ezek jellemzően ismétlődő, rutinszerű feladatokat tartalmaznak, amelyekhez nem kell emberi döntés vagy kreativitás. Ilyen például a gyártósori munka, az egyszerű ügyfélszolgálati tevékenységek, az adatbevitel, a pénztári vagy raktári munka. Magyarországon ide tartoznak a logisztikai központok, gyárakban vagy call centerekben betöltött pozíciók, ahol a robotizálás és az automatizált rendszerek már most is teret nyernek. Sok élelmiszerüzlet-láncban találkozhatnak például a vásárlók önkiszolgáló kasszákkal, ahol négy-öt ember is tud egyszerre fizetni, és csak egy alkalmazottra van szükség, aki a fennakadások esetén segítséget tud nyújtani. Ezekben a szektorokban az AI nem csupán hatékonyabb, hanem olcsóbb is lehet, ezért a cégek előbb-utóbb bevezetik, ha eddig még nem tették.

2. részben automatizálható munkák

Ide sorolható a marketing, a pénzügy, az oktatás, a logisztika, az ügyfélszolgálat, a HR és az adminisztráció. Ezekben a szakmákban az AI nem váltja ki a munkát, hanem kiegészíti azt. A rutinfeladatokat automatizálja, az elemzéseket gyorsítja és új típusú döntéstámogatást nyújt. Például egy marketinges ChatGPT-vel írhat vázlatokat, de a kampánystratégia emberi kreativitást kíván. Egy tanár használhat AI-t egy teszt jellegű dolgozat kijavításához, de a diákok megértéséhez és motiválásához továbbra is emberi jelenlét kell. A jövőben ezek a munkák inkább átalakulnak, mintsem megszűnnek.

3. nehezen automatizálható munkák

A kreatív, stratégiai, és emberi empátiát igényló tevékenységek továbbra is elsősorban emberi készségek maradnak. Ilyen az oktatás, a pszichológia, a szociális munka, a vezetés, az egészségügy, az ügyfélkapcsolati tanácsadás vagy a művészeti pályák. Az AI segíthet ezekben, de nem tud valódi empátiát mutatni, nem tud érezni. Egy orvos diagnózis javaslatot kaphat egy automatikus rendszertől, de az, hogy hogyan közli  a hírt a beteggel, milyen ápolási tervet állít fel, és egyáltalán felülvizsgálja a diagnózist, mint emberi feladat marad. Ugyanígy, sokan használják arra a mesterséges intelligenciát, hogy pszichológus helyett ezekhez az eszközökhöz beszéljenek, ezekkel osszák meg problémáikat, viszont az emberihez hasonló kommunikációs stílus ellenére ez nem nyújt valódi megoldást mentális egészséggel kapcsolatos problémákra.

Ha körülnézünk, azt láthatjuk, hogy az automatizáció és a mesterséges intelligencia nem egyenletesen hat a társadalomra. Például sok olyan munkakör van, ami az erősen automatizálható munkák körébe esik, amihez nincs szükség felsőfokú képzettségre. A pénztáros, adatbeviteli feladatok elhelyezkedési, megélhetési lehetőséget jelentenek jelenleg olyan munkavállalóknak, akik a középiskola után nem tanultak tovább. A nagy fokú automatizáció ezeken a területeken komoly nehézségeket jelenthet az alacsonyabb iskolázottságú, kevesebb szakmai készséggel rendelkező munkavállaló számára. Ezzel szemben sok munkakör, ami a nehezen automatizálható munkák közé esik, mint a tanár, pszichológus, orvos, magas képzettséget igényelnek. Összességében az emberi feladatok egy része elveszik, de helyette új, magasabb hozzáadott értékű tevékenységek jönnek létre, olyanok, amikhez gondolkodás, döntés és együttműködés kell.

Milyen készségekre lesz a legnagyobb szükség?

Az automatizáció korában tehát nem csak az a kérdés, hogy milyen szakmát választasz, hanem hogy milyen készségeket fejlesztesz. A jövő munkavállaója nem egy konkrét pozícióhoz, hanem egy tanulási szemlélethez kötődik. A Világgazdasági Fórum 2024-es reportja szerint a munkaerőpiac legfontosabb készségei a következők lesznek.

Kritikus gondolkodás és problémamegoldás, mert az AI csak javaslatokat ad, a döntést az ember hozza meg. Kommunikáció és együttműködés, hiszen a hibrid csapatokban az emberi kapcsolatok megtartása kulcsfontosságú. Kreativitás és innováció, mert az algoritmusok mintákat ismernek, de újat nem teremtenek. Digitális írástudás és adatértés, ami ma már minden iparágban alap. Érzelmi intelligencia és empátia, különösen vezetői vagy szolgáltatói pozíciókban. Folyamatos tanulás (lifelong lerning), ami lehetővé teszi, hogy a gyorsan változó világban is naprakészek maradjunk. Ezek a kompetenciák, bár soft skill-nek hívjuk őket, ma már kemény valutát érnek a munkaerőpiacon. Egy cég inkább választ olyan dolgozót egy nyitott pozícióra, aki hajlandó tanulni és együttműködni, mint olyat, aki ragaszkodik a régi megoldásokhoz mindenek fölött. A készségeket összefoglalva úgy lehet a legjobban jellemezni, hogy azok lesznek a legfontosabbak, amik leginkább emberi készségek, amikre egy gép bármilyen programozás és tanítás után sem képes.

Hogyan készülj fel a változásra?

A technológiai forradalom nem egyik pillanatról a másikra zajlik, ahogy a korábbi nagy változások is folyamatos fejlesztések és innovációk eredményei voltak, de a siker megint azon múlik, hogy ki kezd el időben alkalmazkodni. A változásra való felkészülés nem feltétlenül azt jelenti, hogy programozást kell tanulni, sokkal inkább azt, hogy meg kell érteni az új világ logikáját.

1. Tanulj meg AI eszközöket használni!

Kezdheted kicsiben. Próbáld ki például, hogy hogyan ír egy rövid szöveget a ChatGPT, vagy hogyan szerkeszt automatikusan egy táblázatot az Excel Copilot. Minél több eszközt ismersz, annál rugalmasabb leszel.

2. Keresd az emberi kapcsolódást!

Az AI nem épít csapatot, nem teremt közösséget. Inkább izoláló hatással hat a társadalomra, hiszen, amikor azt érzi az ember, hogy magányos, beszélne valakivel, és embertársai helyett egy géphez fordulva is úgy érzi, mintha megértő fülekre találna, akkor csak jobban hozzászokik, hogy mesterséges intelligenciával beszélgessen valódi kapcsolatépítés helyett. Aki képes másokat motiválni, meghallgatni, vezetni, az mindig értékes lesz a munkahelyen, és azon túl.

3. Gondolkodj interdiszciplinárisan!

A jövő szakemberei több területet ötvöznek. Egy UX-designer ért a pszichológiához is, egy mérnök kommunikálni is tud, egy tanár a rengeteg szociális feladat mellett adatokat is elemez. Az igazi előny az étfedésekben rejlik. Teheted ezt azzal, hogy más területek hard skilljei közül is tanulsz többről, hogy azokat a saját munkádban be tudd iktatni, de helyezheted a fókuszt a soft skillekre is, amik szakterületeken átívelően segítik az együttműködést.

4. Maradj nyitott a tanulásra!

A technológiai változások nem fognak lelassulni. De az, aki nem fél újratanulni, mindig talál helyet magának a jövő munkahelyein. Ez a tanulás sokszor interdiszciplináris is, mivel sok szakterületen vegyülnek már a munkafeladatok. Ami korábban nagyon speciális munkakör volt, az mára sok helyen több más feladattal összeolvadt, így az azt végzőnek több mindenhez kell értenie.

Az emberi tényező marad a legnagyobb érték.

A mesterséges intelligencia rengeteget tud, de nem tud emberséget. Bár egy jól programozott chatprogram azt a hatást válthatja ki a felhasználóból, hogy bizalmi viszony alakul ki ember és gép között, valójában erre egy érzések nélküli eszköz nem képes, ahogy intuícióval döntésre vagy értékek képviseletére sem. A jövő nem az ember vagy gép kérdése lesz, hanem az, hogyan dolgoznak együtt. Aki megtanulja a technológiát eszközként használni, az nem veszít, hanem időt, hatékonyságot és rugalmasságot nyer. A világ most épp újraírja a szabályokat, és aki hajlandó tanulni, az nem kívülről figyeli, hanem alakítja a jövőt.

A legfontosabb  konklúzió tehát kettős. Fontos megismerni és elsajátítani a mesterséges intelligencia használatát és a soft skilleket fejleszteni, embernek maradni a gépek között.

források: www.forbes.hu, www.hvg.hu, www.itbusiness.hu, www.hbr.org, www.economist.com www.wired.com
képek forrása: www.pexels.com, www.unsplash.com