A kevesebb néha tényleg több: ezért jó a négynapos munkahét

Élhető és fenntartható munkakörnyezetet kell teremteniük a cégeknek. Ez a termelésnek, a gazdaságnak és az egyénnek is érdeke, és erre lehetme remek megoldás a négy napos munkahét. Az európai gazdaságok nem tudnak versenyezni Kínával, hiszen ott sokkal több órát dolgoznak, jóval kevesebb pénzért így más szempontokat kell előtérbe helyezni.

Munkahelyteremtés

A madridi Complutense Egyetem közgazdászai nemrég megjelentettek egy tanulmányt, amely szerint: „Ha 2017-ben 5 órával csökkentették volna a heti munkaidőt, az 560 000 új állást teremtett volna, országosan 3,7 % béremelés és a GDP 1,4%-os növekedése mellett.”

A munkaóra 40-ről 32-re csökkentése pedig nem feltétlen jár bércsökkentéssel. Ha az államok rászánnának 5,4 – 9 milliárd fontot egy brit kutatás szerint, senkinek sem kellene csökkenteni a fizetését az új rendszerben sem.

A covid után amúgy is nagy mértékben megnövekedett az igény a rugalmas / teljesen home office munkákra, hiszen az emberek belekóstoltak, milyen az, ha van idejük saját magukra a feladatok mellett.

Környezetvédelem

A globális felmelegedést egyre inkább érezzük a mindennapi életünkben. A négynapos munkahét a szén-dioxid kibocsátást is csökkentené, ezzel támogatva a környezetet. Kevesebb napon kéne rengeteg embernek autóval megközelítenie a munkahelyét, így kevésbé pöfögné tele mindenki a légkört.

Ezt a feltételezést a covid miatti home office is alátámasztja. Leállt az élet és ezzel együtt elkezdett javulni a levegő tisztasága is. A mindig füstös és szinte élhetetlen nagyvárosokban újra levegőhöz jutottak a lakosok, bár a delfinek azért nem jöttek vissza Velencébe.

Kevesebb stressz és kiégés

Azt már régóta tudjuk, hogy a pihenés pont ugyan olyan fontos a sportban, mint az edzéssel töltött idő. Ez ugyanígy igaz a munkára, még ha ezt sokan nem is tudják beépíteni a mindennapjaikba a jelenlegi rendszerben.

Ha lenne három napja mindenkinek kipihenni a hét fáradalmait, még a hétvégére húzott munka után is maradna legalább egy napja feltöltődni. Azoknál az állásoknál pedig, ahol nincsenek hétvégi túlórák, extrán jól járnának a munkások.

A kevesebb stressz miatt jóval kevesebb lett a kiégés, és az emberek egészségi állapota is javult azokon a helyeken, ahol kipróbálták a négy napos formát. Emellett a munkával kapcsolatos mentális betegségek is csökkenntek a lakosság körében.

Fellendülne a belföldi turizmus

Mikor három napos a hétvége, az emberek mindig igyekeznek elutazni és lazítani egy kicsit. Ha ez válna általánossá, erre sokkal több lehetőségük lenne, így az éttermeknek, a szállodáknak, apartmanoknak, de például a gyógyfürdőknek is nagyobb lenne a látogatottságuk. Így a belföldi turizmus fellendülne és mindenki ki tudná pihenni magát. Ezzel együtt pedig a munka – szabadidő egyensúlyának  problémája is megoldódna, vagy legalább csökkenne.

Nagyobb produktivitás

Bár sokan azt gondolják, az embereket a pénzügyi juttatásokkal lehet motiválni, ez a friss kutatások fényében könnyen megcáfolható. Az Oxfordi Egyetem például rámutatott, hogy a termelékenységet és a produktivitást sokkal jobban befolyásolja a dolgozó aktuális lelki jóléte, mint a fizetése. Azaz, ha boldog, akár 13%-os produktivitás növekedés is tapasztalható nála, míg a szomorú, mérges alkalmazottak nem fognak jó munkát végezni magas fizetésért sem. Jan-Emmanuel De Neve az Oxfordi Jóléti Kutatóközpont igazgatóját idézve:

 „A jólét az első, abból fakad a produktivitás”.

Egyre több helyen jönnek rá, hogy az eddig 5 nap munkaóráiban hozott teljesítményt kevesebb nap alatt is el lehet érni, miközben jobban érzik magukat a dolgozók. Roosevelt New Deal programjának is része volt már például ez a gondolat.

Aktualitások

Spanyolország 2021 márciusában jelentette be, hogy országos pilot mozgalmat indít a négynapos munkahét tesztelésére, várhatóan 200 vállalat mintegy 6000 munkásával. A kockázat minimalizálás érdekében itt támogatja az állam az átállás miatti költségeket. Az alkalmazottak munkaideje heti 40-ről 36 órára fog csökkenni, bércsökkentés és elbocsátások nélkül – ez a kormány kikötése.

Egy új-zélandi alapkezelő cég 2018-ban indította el a négynapos munkahét programját, amely nyolc hétre volt tervezve, változatlan fizetésekkel. Az eredmények szerint a dolgozók kiegyensúlyozottsága a munka és a magánéletük között 54%-ról 78%-ra emelkedett, a stressz pedig 45-ről 38-ra csökkent. A cég profitja a produktivitással párhuzamosan nőtt és minden jóléti mutató javulásnak indult. A vállalat azóta sem tért vissza az ötnapos munkahéthez.

Dánia egyik községe pedig 2019-től kezdve teljesen átállt a négynapos munkahétre, ezzel elsőként váltva munkarendet a Földön.

Japánban emellett a Microsoft letesztelte 2300 dolgozóján az ötletet, aminek 40%-os produktivitásnövekedés lett az eredménye (pedig a japánoknál külön szó létezik a túlzott munka miatti halálra).

Források: qubit.hu, hvg.hu, portfolio.hu, penzcentrum.hu; Képek forrása: unsplash.com