A zene hatása az agyunkra, miért lehet jó munka közben is zenét hallgatni?

Egy dolog azonban eddig kimaradt a sorból: a zene. A zene egy mindenki által jól ismert fogalom, a zeneipar a sokrétűségének köszönhetően, minden életszakaszban lévő embert képes megfogni, mindenki meg tudja találni a maga stílusát, közkedvelt műfajait.

De vajon mi történik az agyban, amikor zenét hallgatunk? – merülhet fel a kérdés. Számtalan kutatást végeztek a zene az agyra gyakorolt hatásáról, és számos alkalommal megállapították, hogy a zenehallgatás úgy hat az agyra, mint az evés vagy a drog. Ahogyan az öröm, a jutalomszerzés pillanataiban, úgy zenehallgatás közben is boldogsághormon, úgynevezett dopamin szabadul fel az agyban. Sőt, a kutatók arra is felfigyeltek, hogy az idegsejtek közötti kommunikációban markáns szerepet vállaló dopamin adott pillanatokban, adott helyen szabadul fel a zene élvezete során. Abban is nagy mértékben közrejátszanak, hogy annak ellenére, hogy nem ismerünk egy dalt, mégis előre megérezzük a különleges zenei pillanatokat, avagy ezen hormonok segítségével ismerjük fel a csúcspontot benne.

A zene tehát kiemelkedően fontos örömforrás. Kérdés, hogy miként hasznosítható ez a munkában! Vannak olyan monoton munkakörök, ahol a zene azzal tudja növelni a teljesítményt, hogy enyhíti a dolgozó unalmát – tipikusan ilyen munka a gyártósor mellett végzett feladatok, amikor is az egész nap folyamán ugyanazt az egy mozdulatot kell elvégezni a lehető leggyorsabban. Ezen munkák alkalmával a zene segíthet csökkenteni a monotóniát, ezzel pedig a teljesítményt is növelheti.

Más tevékenységek esetében a zene felhajtó hajtással bírhat, amennyiben a kreativitást tartjuk szem előtt. Ha valaki olyan munkakört tölt be, ahol új ötletekre, egyedi elképzelésekre van szükség, segíthet, ha meghökkentő, előre nem ismert lejátszási listákat hallgat, és addig nem ismert dalokat kutat fel. A meglepő, újszerű zenei megoldások más területen is inspirálhatják az egyedi ötletek megszületését.

Abban az esetben, ha az ötlet már kikristályosodott, és a munkavállaló a kidolgozás, az elmélyült munka szakaszához ér, akkor meglepő, fordulatos zenei listák helyett, érdemesebb a komolyzenéhez vagy instrumentális zenéhez nyúlni. Ezek mellett könnyebben lehet koncentrálni a pontosságot, részletkidolgozást erősen igénylő feladatokra. Ráadásképpen, egy zajosabb irodában a zenehallgatás segíthet abban is, hogy ne a többiek beszélgetését figyeljük! Ha már szóba jöttek a komolyzenei művek, különösen hasznosak lehetnek Mozart művei, a hozzá köthető Mozart-hatás miatt. Ennek értelmében, ha valaki, valamely Mozart alkotást hallgat munkavégzés közben, akkor bizonyos logikai, térbeli gondolkodást kívánó feladatokban eredményesebb lehet!

A zene azonban nem csupán az egyéni feladatok teljesítése során lehet motiváló, ellenben a csapatmunka során is jól hasznosítható. Ha egy csapat közösen hallgat zenét – például egy irodában vagy üzemben – akkor könnyedebben egymásra tudnak hangolódni és gördülékenyebben tudnak összedolgozni. Nem mellesleg, segíthet abban is, hogy a csapat tagjai érzelmileg is közelebb kerüljenek egymáshoz, így elősegítve a csoportidentitás mihamarabbi kialakulását.

Vannak olyan munkakörök, ahol a zene a hangulat oldásában segíthet, ezzel párhuzamosan növeli a teljesítményt. Jól ismert jelenség, hogy a különböző boltokban is gyakorta felcsendül valamely sláger, zenei alkotást, amely nem véletlen: ennek hatására a vevők és az eladók is ellazulnak, a vásárlók több időt töltenek az üzletben, míg az eladók kedvesebben, energetikusabban szolgálják ki őket. Ugyanakkor nem igaz, hogy bármilyen feladat elvégezhető lenne zenére. Természetesen ez esetben is vannak kivételek: a bonyolult vezetői döntéseket érdemes csendes körülmények között meghozni.

Forrás: www.hrpwr.hu
Képforrás: pexels.com
Írta: Kis Zoltán